Joan vagy Johannes Blaeu a hollandiai Alkmar városában született. Hétéves korában a család Amszterdamba költözött. Apja, Willem Jansoon Blaeu, Tycho Brahe tanítványa, térképész és metsző volt, aki földgömbök és atlaszok készítésére szakosodott. A fiatal Blaeu később szintén erre a pályára lépett. Semmit sem tudunk a fiatalkoráról vagy a tanulmányairól. Csak annyit tudunk, hogy mindössze 24 évesen lett jogi doktor. Úgy tűnik azonban, hogy nem ügyvédként dolgozott, hanem inkább apja vállalkozásában. Amikor apja 1638-ban meghalt, fiai, Joan és Cornelis vették át apjuk vállalkozását, és Joan Blaeu lett a Holland Kelet-indiai Társaság ügyvezető igazgatója és hivatalosan kinevezett térképésze. 1940-ben adta ki a világhírű Novus Atlas "theatrum orbis terrarum sive" első három kötetét, majd 1645-ben és 1654-ben további kiegészítő kötetek következtek. A gyönyörűen színezett, rézmetszetű térképekkel ellátott Novus Atlas megalapozta Johannes Blaeu nemzetközi hírnevét.
Nem sokkal később a kiadó és a művész egy még ambiciózusabb projektbe kezdett, az Atlas Majorba. A nagy, tizenegy kötetes kiadás közel 600 térképet tartalmazott az egész akkor ismert világról. Ezen kívül mintegy 3000 oldalnyi szöveg volt a különböző országok leírásával. Minden egyes térképet gazdagon díszített kartusszal és allegorikus alakok rajzával láttak el. Attól függően, hogy a megrendelők mit kívántak, a valójában fekete-fehérben nyomtatott lapokat kézzel színezték, aranyozták és díszesen pergamenbe vagy bőrbe kötötték. Akár speciálisan erre a célra készült könyvespolcokat is vásárolhatunk hozzájuk. A nagy atlasz a reneszánsz kartográfiai remekműve volt, és nagyon értékes, ennek megfelelően drága. Ez volt korának egyik legdrágább kiadványa. Ma már nagyon ritka antikvár ritkaságnak számít. A Novum Atlas és az Atlas Major mellett Johannes Blaeu számos várostérképet is kiadott, elsősorban Hollandiáról, valamint az akkoriban Hollandiához tartozó Belgiumról és Luxemburgról. 1672-ben egy pusztító tűzvész elpusztította Johannes Blaeu gyárát, valamint az Atala Major teljes spanyol nyelvű kiadását. Ezt a súlyos csapást soha nem heverte ki, és a következő évben meghalt.
Joan vagy Johannes Blaeu a hollandiai Alkmar városában született. Hétéves korában a család Amszterdamba költözött. Apja, Willem Jansoon Blaeu, Tycho Brahe tanítványa, térképész és metsző volt, aki földgömbök és atlaszok készítésére szakosodott. A fiatal Blaeu később szintén erre a pályára lépett. Semmit sem tudunk a fiatalkoráról vagy a tanulmányairól. Csak annyit tudunk, hogy mindössze 24 évesen lett jogi doktor. Úgy tűnik azonban, hogy nem ügyvédként dolgozott, hanem inkább apja vállalkozásában. Amikor apja 1638-ban meghalt, fiai, Joan és Cornelis vették át apjuk vállalkozását, és Joan Blaeu lett a Holland Kelet-indiai Társaság ügyvezető igazgatója és hivatalosan kinevezett térképésze. 1940-ben adta ki a világhírű Novus Atlas "theatrum orbis terrarum sive" első három kötetét, majd 1645-ben és 1654-ben további kiegészítő kötetek következtek. A gyönyörűen színezett, rézmetszetű térképekkel ellátott Novus Atlas megalapozta Johannes Blaeu nemzetközi hírnevét.
Nem sokkal később a kiadó és a művész egy még ambiciózusabb projektbe kezdett, az Atlas Majorba. A nagy, tizenegy kötetes kiadás közel 600 térképet tartalmazott az egész akkor ismert világról. Ezen kívül mintegy 3000 oldalnyi szöveg volt a különböző országok leírásával. Minden egyes térképet gazdagon díszített kartusszal és allegorikus alakok rajzával láttak el. Attól függően, hogy a megrendelők mit kívántak, a valójában fekete-fehérben nyomtatott lapokat kézzel színezték, aranyozták és díszesen pergamenbe vagy bőrbe kötötték. Akár speciálisan erre a célra készült könyvespolcokat is vásárolhatunk hozzájuk. A nagy atlasz a reneszánsz kartográfiai remekműve volt, és nagyon értékes, ennek megfelelően drága. Ez volt korának egyik legdrágább kiadványa. Ma már nagyon ritka antikvár ritkaságnak számít. A Novum Atlas és az Atlas Major mellett Johannes Blaeu számos várostérképet is kiadott, elsősorban Hollandiáról, valamint az akkoriban Hollandiához tartozó Belgiumról és Luxemburgról. 1672-ben egy pusztító tűzvész elpusztította Johannes Blaeu gyárát, valamint az Atala Major teljes spanyol nyelvű kiadását. Ezt a súlyos csapást soha nem heverte ki, és a következő évben meghalt.
Oldal 1 / 2