Jean Ranc, aki 1674. január 28-án született Montpellier-ben és 1735. július 1-jén halt meg Madridban, a barokk stílus mestere és kiváló portréfestő volt. Tehetségét az európai udvarok is elismerték, és 1723-ban már spanyolországi udvari festő volt. Ranc Antoine Ranc művészcsaládjába született, akinek tanítványi köréhez tartozott a híres Hyacinthe Rigaud. Jean Ranc apja nyomdokaiba lépett, és apja műtermében kezdte meg képzését, mielőtt 1696-ban Párizsba indult, hogy Rigaud tanítványai között tanuljon. Ott maradt társaként, és később feleségül vette Rigaud unokahúgát, Marguerite Elisabeth Rigaud-t. Miután az Académie royale de peinture et de sculpture-ben tanult, 1703-ban az Akadémia tagjává választották, és a párizsi arisztokrácia portréfestőjeként kezdte meg figyelemre méltó karrierjét. Egyéni stílusa ellenére munkásságán erősen érződött tanárai, különösen Rigaud és Jean Marc Nattier hatása.
Azzal, hogy V. Fülöp, XIV. francia Lajos unokája, a Bourbonok átvették Spanyolországot, a spanyol udvar részéről felmerült a vágy, hogy egy kiváló francia festőt alkalmazzon. Rigaud ajánlására Rancot választották ki, aki addig főleg a francia arisztokrácia számára festett portrékat, és 1723-ban családjával Madridba költözött. Ranc első jelentős madridi munkája III. Károly gyermekkori portréja volt, amely annyira elnyerte V. Fülöp tetszését, hogy Rancot udvari festőnek nevezte ki.
Madridban töltött ideje alatt Ranc számos portrét készített a királyi családról, valamint néhány dekorációt a királyi palota, a Real Alcázar de Madrid számára, ahol műterme is volt. Sajnos számos műve elveszett a palotát 1734 karácsonyán elpusztító pusztító tűzvészben. Ranc csak néhány hónappal e katasztrófa után halt meg Madridban.
Egy Jean Ranc műveiről készült nyomat nemcsak magának a művésznek állít emléket, hanem az akkori Franciaország és Spanyolország közötti kulturális csere kifejezője is. Kiváló minőségű műnyomatainkkal igyekszünk megőrizni és terjeszteni lenyűgöző technikáját és jellegzetes stílusát. Ranc művészetének felelevenítésével Ranc munkássága segít életben tartani az európai művészettörténet egy korszakát.
Jean Ranc, aki 1674. január 28-án született Montpellier-ben és 1735. július 1-jén halt meg Madridban, a barokk stílus mestere és kiváló portréfestő volt. Tehetségét az európai udvarok is elismerték, és 1723-ban már spanyolországi udvari festő volt. Ranc Antoine Ranc művészcsaládjába született, akinek tanítványi köréhez tartozott a híres Hyacinthe Rigaud. Jean Ranc apja nyomdokaiba lépett, és apja műtermében kezdte meg képzését, mielőtt 1696-ban Párizsba indult, hogy Rigaud tanítványai között tanuljon. Ott maradt társaként, és később feleségül vette Rigaud unokahúgát, Marguerite Elisabeth Rigaud-t. Miután az Académie royale de peinture et de sculpture-ben tanult, 1703-ban az Akadémia tagjává választották, és a párizsi arisztokrácia portréfestőjeként kezdte meg figyelemre méltó karrierjét. Egyéni stílusa ellenére munkásságán erősen érződött tanárai, különösen Rigaud és Jean Marc Nattier hatása.
Azzal, hogy V. Fülöp, XIV. francia Lajos unokája, a Bourbonok átvették Spanyolországot, a spanyol udvar részéről felmerült a vágy, hogy egy kiváló francia festőt alkalmazzon. Rigaud ajánlására Rancot választották ki, aki addig főleg a francia arisztokrácia számára festett portrékat, és 1723-ban családjával Madridba költözött. Ranc első jelentős madridi munkája III. Károly gyermekkori portréja volt, amely annyira elnyerte V. Fülöp tetszését, hogy Rancot udvari festőnek nevezte ki.
Madridban töltött ideje alatt Ranc számos portrét készített a királyi családról, valamint néhány dekorációt a királyi palota, a Real Alcázar de Madrid számára, ahol műterme is volt. Sajnos számos műve elveszett a palotát 1734 karácsonyán elpusztító pusztító tűzvészben. Ranc csak néhány hónappal e katasztrófa után halt meg Madridban.
Egy Jean Ranc műveiről készült nyomat nemcsak magának a művésznek állít emléket, hanem az akkori Franciaország és Spanyolország közötti kulturális csere kifejezője is. Kiváló minőségű műnyomatainkkal igyekszünk megőrizni és terjeszteni lenyűgöző technikáját és jellegzetes stílusát. Ranc művészetének felelevenítésével Ranc munkássága segít életben tartani az európai művészettörténet egy korszakát.
Oldal 1 / 1