Jean-Leon Gérôme 23 évesen a Párizsi Szalon éves művészeti kiállításán debütált Kakasviadal című festményével, és azonnal díjat is kapott érte. Munkásságát törökországi, egyiptomi és pompeji ásatási helyszíneken tett utazásai jellemzik, amelyek mitikus, történelmi és keleti festmények, valamint szobrok megalkotására inspirálják. Így születnek olyan művek, mint A rabszolgapiac vagy A keresztény mártír utolsó imája, amelyek az ókor olykor józan kegyetlenségét ábrázolják. Gérôme igyekszik korának történeti-tudományos ismeretei alapján tájékozódni, és ennek során nagyon alaposan kutat.
Arisztokrata pártfogói azonban éppen érzéki művei miatt szeretik őt. Az olyan festmények, mint a Görög enteriőr vagy az Éjszaka, finom erotikájukkal a művésznek ezt az oldalát mutatják. Leghíresebb műve a Pollice Verso, amely erősen befolyásolta a gladiátorharcokról alkotott modern elképzeléseinket, nem utolsósorban azért, mert a hollywoodi filmipar alkotói számára inspirációként szolgált. Így Géromét joggal nevezik a 19. századi historizmus egyik nagy festőjének.
A művész aprólékos részletekre való figyelme sokat elárul a személyiségéről. Így őt az akadémikus realizmus tipikus képviselőjének tekintik, amely a 17-19. századi művészeti akadémiák formai technikai és esztétikai szabályainak szigorú betartását követeli meg. És ugyanígy elkeseredett ellenfele volt az elmosódott színekkel operáló impresszionizmusnak is, és hevesen harcolt ellene. 1904-ben halt meg Párizsban.
Jean-Leon Gérôme 23 évesen a Párizsi Szalon éves művészeti kiállításán debütált Kakasviadal című festményével, és azonnal díjat is kapott érte. Munkásságát törökországi, egyiptomi és pompeji ásatási helyszíneken tett utazásai jellemzik, amelyek mitikus, történelmi és keleti festmények, valamint szobrok megalkotására inspirálják. Így születnek olyan művek, mint A rabszolgapiac vagy A keresztény mártír utolsó imája, amelyek az ókor olykor józan kegyetlenségét ábrázolják. Gérôme igyekszik korának történeti-tudományos ismeretei alapján tájékozódni, és ennek során nagyon alaposan kutat.
Arisztokrata pártfogói azonban éppen érzéki művei miatt szeretik őt. Az olyan festmények, mint a Görög enteriőr vagy az Éjszaka, finom erotikájukkal a művésznek ezt az oldalát mutatják. Leghíresebb műve a Pollice Verso, amely erősen befolyásolta a gladiátorharcokról alkotott modern elképzeléseinket, nem utolsósorban azért, mert a hollywoodi filmipar alkotói számára inspirációként szolgált. Így Géromét joggal nevezik a 19. századi historizmus egyik nagy festőjének.
A művész aprólékos részletekre való figyelme sokat elárul a személyiségéről. Így őt az akadémikus realizmus tipikus képviselőjének tekintik, amely a 17-19. századi művészeti akadémiák formai technikai és esztétikai szabályainak szigorú betartását követeli meg. És ugyanígy elkeseredett ellenfele volt az elmosódott színekkel operáló impresszionizmusnak is, és hevesen harcolt ellene. 1904-ben halt meg Párizsban.
Oldal 1 / 4