James Stark angol tájképfestő Norwichban nőtt fel. Édesapja ott dolgozott festékgyártóként, és sikeresen vezette saját festéküzletét. Ez idő alatt az apa, Michael Stark megalkotta a "Norwich Red" festék képletét, és nagyon híres lett.
Talán ezek a meghatározó gyermekkori benyomások vezettek James Stark korai vonzódásához a színek, majd a festészet és a rajzolás iránt. Így nem volt meglepő, hogy a 17 éves James az John Crome angol festőnél végzett tanoncként. Crome már akkoriban is ismert volt eredetiségéről és részletgazdag festményeiről. John Crome évekig rajzmesterként dolgozott az általa alapított Norwich Schoolban. Most már átadhatta széleskörű tanári tapasztalatait James Starknak, aki nagy elszántsággal szentelte magát a festészetnek és a rajzolásnak. James számára ez a művészi munka állt élete középpontjában, és folyamatosan a tökéletességre törekedett.
Tanára hatására a fiatal James már 1811 körül kiállíthatta első műveit Londonban, ami nagyon fontos állomás volt a nyilvánosság felé vezető úton. James Stark csak néhány évig élt és dolgozott Londonban. Számára jelentős siker volt, hogy fiatal festőként a British Institutionban is kiállíthatta képeit. Ez a magánintézmény a feloszlatásáig a képzőművészetet támogatta Nagy-Britannia Egyesült Királyságában. James Stark művészi fejlődésére nagy hatással volt a korában igen sikeres angol táj- és zsánerfestő, William Collins is. Amikor James Stark Londonban súlyosan megbetegedett, húsz évre visszatért szülővárosába, Norwichba. 1840-től számos témát talált kiterjedt munkáihoz Windsorban, és végül kilenc évvel később ismét Londonba költözött.
James Stark különösen olajfestményeivel vált híressé. Főleg tájképeket és néhány, a tengert és a tengerpartot ábrázoló festményt készített. Gyakran festett vidéki jeleneteket tökéletesen beágyazott tájképeket. A fákat, folyókat és kis vízeséseket ábrázoló festményei a részletekre való odafigyelésükkel ragadnak meg. Festőként kísérletezett az enyhén csillogó fényhatásokkal, és egyre gyakrabban használt élénk színeket művein. Figyelemre méltóak azonban akvarelljei, metszetei és ceruzarajzai is. Rendkívüli csodálat övezte a "Tájkép a Norfolk folyóiról" című művét, amelyet James Stark 1834-ben mutatott be a nagyközönségnek. Különlegessége, hogy harminchat metszet készült a festményeiről az ő megbízásából.
James Stark angol tájképfestő Norwichban nőtt fel. Édesapja ott dolgozott festékgyártóként, és sikeresen vezette saját festéküzletét. Ez idő alatt az apa, Michael Stark megalkotta a "Norwich Red" festék képletét, és nagyon híres lett.
Talán ezek a meghatározó gyermekkori benyomások vezettek James Stark korai vonzódásához a színek, majd a festészet és a rajzolás iránt. Így nem volt meglepő, hogy a 17 éves James az John Crome angol festőnél végzett tanoncként. Crome már akkoriban is ismert volt eredetiségéről és részletgazdag festményeiről. John Crome évekig rajzmesterként dolgozott az általa alapított Norwich Schoolban. Most már átadhatta széleskörű tanári tapasztalatait James Starknak, aki nagy elszántsággal szentelte magát a festészetnek és a rajzolásnak. James számára ez a művészi munka állt élete középpontjában, és folyamatosan a tökéletességre törekedett.
Tanára hatására a fiatal James már 1811 körül kiállíthatta első műveit Londonban, ami nagyon fontos állomás volt a nyilvánosság felé vezető úton. James Stark csak néhány évig élt és dolgozott Londonban. Számára jelentős siker volt, hogy fiatal festőként a British Institutionban is kiállíthatta képeit. Ez a magánintézmény a feloszlatásáig a képzőművészetet támogatta Nagy-Britannia Egyesült Királyságában. James Stark művészi fejlődésére nagy hatással volt a korában igen sikeres angol táj- és zsánerfestő, William Collins is. Amikor James Stark Londonban súlyosan megbetegedett, húsz évre visszatért szülővárosába, Norwichba. 1840-től számos témát talált kiterjedt munkáihoz Windsorban, és végül kilenc évvel később ismét Londonba költözött.
James Stark különösen olajfestményeivel vált híressé. Főleg tájképeket és néhány, a tengert és a tengerpartot ábrázoló festményt készített. Gyakran festett vidéki jeleneteket tökéletesen beágyazott tájképeket. A fákat, folyókat és kis vízeséseket ábrázoló festményei a részletekre való odafigyelésükkel ragadnak meg. Festőként kísérletezett az enyhén csillogó fényhatásokkal, és egyre gyakrabban használt élénk színeket művein. Figyelemre méltóak azonban akvarelljei, metszetei és ceruzarajzai is. Rendkívüli csodálat övezte a "Tájkép a Norfolk folyóiról" című művét, amelyet James Stark 1834-ben mutatott be a nagyközönségnek. Különlegessége, hogy harminchat metszet készült a festményeiről az ő megbízásából.
Oldal 1 / 1