James Jebusa Shannon Írországban született ír szülők gyermekeként. Nyolcéves korában családja a kanadai Ontario államban található St. Catherinesbe költözött. James szülei már korán felismerték kreatív tehetségét, és egy helyi festő, E. William Wright magánórákat vett festészetből és rajzolásból, aki arra bátorította, hogy Londonban folytassa tanulmányait. 16 éves korában Angliába költözött, hogy a londoni South Kensington School of Art (ma Royal College of Art) 1 iskolájában tanuljon Sir Edward Poynter tanítványaként. Shannon hamarosan Sir Poynter legjobb tanítványává vált. Három évnyi képzés után aranyérmet nyert portréfestészetből egy éves versenyen, amelyen az összes angol művészeti iskola részt vett.
Ezután a királynő megbízta őt Horatio Stopford és Henry Bourke asszony portréjának megfestésével. A királynő egyik koszorúslányáról, Horatio Stopfordról festett képe 1881-ben felkeltette a Királyi Akadémia figyelmét, Henry Vigne vadászruhás portréja pedig nagy sikert aratott az 1887-es kiállításon, amelyen részt vett. Ezért a festményért Párizsban, Berlinben és Bécsben díjat kapott. Az európai sikerei miatt folyamatosan halogatta kanadai útját. Amerikai kollégájával, John Singer Sargenttel együtt hamarosan London egyik leghíresebb portréfestőjévé vált. 1892-ben gyárat alapított a londoni Holland Park Roadon. 1886-ban Londonban feleségül vette Lady Florence Mary Cartwrightot; egy évvel később megszületett lányuk, Kitty, majd 1890-ben második lányuk, Marjorie. Ettől kezdve gyakran szerepeltek műveiben. 1904-1907-ben családjával New Yorkban járt, és a Knoedler Galériában állította ki művészetét.
Alapító tagja volt a New English Art Clubnak, a Royal Society of Portrait Paintersnek, és 1897-ben a Royal Academy társult tagjává választották. 1901-ben a londoni National Gallery megvásárolta "A viráglány" című művét. Leghíresebb művei közé tartozik a Violet portréja, Rutland hercegnője, a Kötés, a Sèvres-i váza és a Fehér liliom. 1923-ban, 61 éves korában halt meg számunkra ma már ismeretlen okokból.
James Jebusa Shannon Írországban született ír szülők gyermekeként. Nyolcéves korában családja a kanadai Ontario államban található St. Catherinesbe költözött. James szülei már korán felismerték kreatív tehetségét, és egy helyi festő, E. William Wright magánórákat vett festészetből és rajzolásból, aki arra bátorította, hogy Londonban folytassa tanulmányait. 16 éves korában Angliába költözött, hogy a londoni South Kensington School of Art (ma Royal College of Art) 1 iskolájában tanuljon Sir Edward Poynter tanítványaként. Shannon hamarosan Sir Poynter legjobb tanítványává vált. Három évnyi képzés után aranyérmet nyert portréfestészetből egy éves versenyen, amelyen az összes angol művészeti iskola részt vett.
Ezután a királynő megbízta őt Horatio Stopford és Henry Bourke asszony portréjának megfestésével. A királynő egyik koszorúslányáról, Horatio Stopfordról festett képe 1881-ben felkeltette a Királyi Akadémia figyelmét, Henry Vigne vadászruhás portréja pedig nagy sikert aratott az 1887-es kiállításon, amelyen részt vett. Ezért a festményért Párizsban, Berlinben és Bécsben díjat kapott. Az európai sikerei miatt folyamatosan halogatta kanadai útját. Amerikai kollégájával, John Singer Sargenttel együtt hamarosan London egyik leghíresebb portréfestőjévé vált. 1892-ben gyárat alapított a londoni Holland Park Roadon. 1886-ban Londonban feleségül vette Lady Florence Mary Cartwrightot; egy évvel később megszületett lányuk, Kitty, majd 1890-ben második lányuk, Marjorie. Ettől kezdve gyakran szerepeltek műveiben. 1904-1907-ben családjával New Yorkban járt, és a Knoedler Galériában állította ki művészetét.
Alapító tagja volt a New English Art Clubnak, a Royal Society of Portrait Paintersnek, és 1897-ben a Royal Academy társult tagjává választották. 1901-ben a londoni National Gallery megvásárolta "A viráglány" című művét. Leghíresebb művei közé tartozik a Violet portréja, Rutland hercegnője, a Kötés, a Sèvres-i váza és a Fehér liliom. 1923-ban, 61 éves korában halt meg számunkra ma már ismeretlen okokból.
Oldal 1 / 1