A művészettörténet csillogó palettájáról ragyog fel Bogdáni Jakob, más néven Bogdány Jákob, magyar-brit festő portréja, aki csendéleteivel és egzotikus madárfestményeivel ragadta magával a világot. Az 1658. május 6-án született művész kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészvilágban, amely a mai napig kiváló minőségű műnyomatok formájában él tovább. 1724. november 11-én hunyt el, de öröksége továbbra is fényesen ragyog. Bogdani művészi odüsszeiája szülővárosában, Eperjesen, a mai szlovákiai Prešovban kezdődött. Ezt a festői várost 1684-ben hagyta el, és Amszterdamban, a művészet és a kultúra nyüzsgő központjában találta magát. Ott tartózkodása alatt keresztezték egymást Bogdani és a magyar betűmetsző és tipográfus Tótfalusi Kis Miklós útjai. 1688-ban Bogdani Londonba helyezte át munkásságának színhelyét, ahol csendélet- és madárfestészetben való jártassága révén megbecsült állást szerzett Anna királynő udvarában. Ebben az időszakban néhány remekműve a királyi gyűjtemény részévé vált.
Bogdani és George Churchill admirális, Marlborough hercegének testvére, George Churchill admirális közötti kapcsolat szolgálhatott inspirációként néhány legjelentősebb művéhez. Churchill híres madáretetője a Windsor Parkban rengeteg témát szolgáltatott, amelyeket Bogdani mesterien örökített meg festményein. Bogdani ecsetje alatt egzotikus madarak, például kakaduk, arák és mianók kavarogtak, amelyeket egymás mellett ábrázolt olyan őshonos európai madarakkal, mint a nagy cickányok, zöld harkályok és szajkók. Műveit gyakran egy feltűnő vörös madár - talán egy skarlátvörös ibisz, egy vörös avadavat vagy egy északi kardinális - koronázta meg. Bogdani élete nemcsak a művészetről, hanem a családról is szólt. Feleségével, Elizabeth Hemmingsszel két gyermeke született, William és Elizabeth. Hatása más művészekre is átragadt, mint például a madárfestő Marmaduke Cradock-ra, öröksége pedig lánya, Elizabeth révén folytatódott, aki feleségül ment a festő Tobias Stranover-hez. Bogdani rendkívüli műveit ma olyan neves intézményekben állítják ki, mint a Magyar Nemzeti Galéria és a budapesti Szépművészeti Múzeum. Választékunkban a legnagyobb gondossággal és odaadással reprodukált, részlethűen kidolgozott műnyomatokat találhat műveiről. Így Ön saját négy falán belül is megcsodálhatja Bogdani egzotikus és hazai madarak művészi ötvözetét, és elvarázsolhatja műveinek szépsége és kiválósága.
A művészettörténet csillogó palettájáról ragyog fel Bogdáni Jakob, más néven Bogdány Jákob, magyar-brit festő portréja, aki csendéleteivel és egzotikus madárfestményeivel ragadta magával a világot. Az 1658. május 6-án született művész kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészvilágban, amely a mai napig kiváló minőségű műnyomatok formájában él tovább. 1724. november 11-én hunyt el, de öröksége továbbra is fényesen ragyog. Bogdani művészi odüsszeiája szülővárosában, Eperjesen, a mai szlovákiai Prešovban kezdődött. Ezt a festői várost 1684-ben hagyta el, és Amszterdamban, a művészet és a kultúra nyüzsgő központjában találta magát. Ott tartózkodása alatt keresztezték egymást Bogdani és a magyar betűmetsző és tipográfus Tótfalusi Kis Miklós útjai. 1688-ban Bogdani Londonba helyezte át munkásságának színhelyét, ahol csendélet- és madárfestészetben való jártassága révén megbecsült állást szerzett Anna királynő udvarában. Ebben az időszakban néhány remekműve a királyi gyűjtemény részévé vált.
Bogdani és George Churchill admirális, Marlborough hercegének testvére, George Churchill admirális közötti kapcsolat szolgálhatott inspirációként néhány legjelentősebb művéhez. Churchill híres madáretetője a Windsor Parkban rengeteg témát szolgáltatott, amelyeket Bogdani mesterien örökített meg festményein. Bogdani ecsetje alatt egzotikus madarak, például kakaduk, arák és mianók kavarogtak, amelyeket egymás mellett ábrázolt olyan őshonos európai madarakkal, mint a nagy cickányok, zöld harkályok és szajkók. Műveit gyakran egy feltűnő vörös madár - talán egy skarlátvörös ibisz, egy vörös avadavat vagy egy északi kardinális - koronázta meg. Bogdani élete nemcsak a művészetről, hanem a családról is szólt. Feleségével, Elizabeth Hemmingsszel két gyermeke született, William és Elizabeth. Hatása más művészekre is átragadt, mint például a madárfestő Marmaduke Cradock-ra, öröksége pedig lánya, Elizabeth révén folytatódott, aki feleségül ment a festő Tobias Stranover-hez. Bogdani rendkívüli műveit ma olyan neves intézményekben állítják ki, mint a Magyar Nemzeti Galéria és a budapesti Szépművészeti Múzeum. Választékunkban a legnagyobb gondossággal és odaadással reprodukált, részlethűen kidolgozott műnyomatokat találhat műveiről. Így Ön saját négy falán belül is megcsodálhatja Bogdani egzotikus és hazai madarak művészi ötvözetét, és elvarázsolhatja műveinek szépsége és kiválósága.
Oldal 1 / 1