Isoda Koryūsai Japánban született, és körülbelül 1735 és 1789 között élt. Isoda az Ukiyoe művészek egyike, az Ukiyoe pedig nagyjából "az áramló világ képei"-nek fordítható. Az ukiyoe kifejezést az Edo-korszakban egy bizonyos művészeti műfajt képviselő művészek egy csoportjának leírására használták. Elsősorban grafikáikról, de festményeikről is ismertek voltak. Az ukiyoe művészek műveikben a növekvő középosztály vidám életszemléletét tükrözték az olyan városokban, mint Edo, a mai Tokió. Míg addig a kifejezéshez egy meglehetősen gátlásos és szemlélődő életszemlélet társult, addig a 18. század elején az ukiyoe az életet és az élvezetet megtestesítő kifejezéssé vált.
Isoda kezdetben a Tsuchiya-han szamurájaként dolgozott, de aztán lemondott pozíciójáról, hogy a művészetnek szentelje magát. Főleg nyomatokat készített, és a kedvenc formátuma a hosszúkás portré formátum volt, amelyet "post formátum" néven ismert. 1770-ig művészileg erősen orientálódott tanáraihoz, MŰVÉSZPÁR0-hoz, akiről csak feltételezik, hogy Isodát tanította, és MŰVÉSZPÁR1-hez. Ezután kialakította saját, személyes stílusát.
Isoda főként fiatal nőket ábrázolt, társasági vagy magánéleti jelenetekben. Leghíresebb művei közé tartozik minden bizonnyal a "Fiatal babák újévi ruhában" című sorozat. Az edói bordélyházi negyed kurtizánjait mutatja be. Művei ma többek között a Kupferstich-Kabinettben, a Staatliche Kunstsammlungen Dresdenben és a Met Metropolitan Museum of Modern Artban találhatók.
Isoda Koryūsai Japánban született, és körülbelül 1735 és 1789 között élt. Isoda az Ukiyoe művészek egyike, az Ukiyoe pedig nagyjából "az áramló világ képei"-nek fordítható. Az ukiyoe kifejezést az Edo-korszakban egy bizonyos művészeti műfajt képviselő művészek egy csoportjának leírására használták. Elsősorban grafikáikról, de festményeikről is ismertek voltak. Az ukiyoe művészek műveikben a növekvő középosztály vidám életszemléletét tükrözték az olyan városokban, mint Edo, a mai Tokió. Míg addig a kifejezéshez egy meglehetősen gátlásos és szemlélődő életszemlélet társult, addig a 18. század elején az ukiyoe az életet és az élvezetet megtestesítő kifejezéssé vált.
Isoda kezdetben a Tsuchiya-han szamurájaként dolgozott, de aztán lemondott pozíciójáról, hogy a művészetnek szentelje magát. Főleg nyomatokat készített, és a kedvenc formátuma a hosszúkás portré formátum volt, amelyet "post formátum" néven ismert. 1770-ig művészileg erősen orientálódott tanáraihoz, MŰVÉSZPÁR0-hoz, akiről csak feltételezik, hogy Isodát tanította, és MŰVÉSZPÁR1-hez. Ezután kialakította saját, személyes stílusát.
Isoda főként fiatal nőket ábrázolt, társasági vagy magánéleti jelenetekben. Leghíresebb művei közé tartozik minden bizonnyal a "Fiatal babák újévi ruhában" című sorozat. Az edói bordélyházi negyed kurtizánjait mutatja be. Művei ma többek között a Kupferstich-Kabinettben, a Staatliche Kunstsammlungen Dresdenben és a Met Metropolitan Museum of Modern Artban találhatók.
Oldal 1 / 3