Hubert Sattler különleges tájképfestő volt: mint alig néhány más művésznek, neki is sikerült kielégítenie az embereknek a távoli országok és egzotikus helyek iránti feltörő kíváncsiságát. A 19. századot a neves felfedezők útleírásai jellemezték. Az ilyen olvasmányok korábban ismeretlen vándorlási vágyat ébresztettek a lakosságban: a saját szemükkel akarták látni a világot. Egy olyan vágyat, amelyet akkoriban a legtöbb ember megtagadott. A szakosodott utazási festők kihasználták ezt a vágyat. Lenyűgöző műalkotásokat hoztak létre, amelyek képzeletbeli utazásokra invitálták az embereket a világ körül. Hubert Sattler e szakma egyik legmesteribb és legsikeresebb képviselője volt.

Az osztrák művészi tehetséggel született. Apja Johann Michael Sattler festőművész volt, a világhírű Sattler-panoráma - Salzburg városát ábrázoló, közel 125 négyzetméteres kör alakú festmény - alkotója. Hogy ezt a panorámát a nemzetközi közönségnek is bemutassák, a Sattler család tízéves európai körútra indult. Az utazás alatt egy lakóhajón éltek, ahol Hubert Sattler gyermek- és ifjúkorának nagy részét töltötte. Itt kezdte el készíteni első vázlatait külföldi tájakról és városokról. A festészet alapjait apjától tanulta meg, és tizenkét évesen a bécsi Képzőművészeti Akadémiára is járt. Hubert Sattler is apjától vette át azt a módszert, hogy festményeit showmanként mutassa be a széles közönségnek. Ebből a célból nagyméretű kozmorámákat készített utazási vázlataiból. Ezeket mesterségesen megvilágították, és egy nagyítóval ellátott kukucskálós rendszeren keresztül nézték meg. Meglepő részletgazdagsággal párosulva képei valósághű perspektívát alakítottak ki: a nézőt gyakorlatilag bevonják a tájba, és tökéletessé teszik a helyszínen való tartózkodás illúzióját. A kozmorámák kiállítási körútjai nem korlátozódtak Európára: Sattler Észak-Amerikát is bejárta velük, sőt, a New York-i Broadwayn is sikerrel vendégszerepelt.

Hubert Sattler élete során szinte az egész világot beutazta. A legszebb motívumokat kereső expedíciói nem mindig mentek zökkenőmentesen. Ida Pfeiffer utazási írónő a Közel-Keleten találkozott Sattlerrel, és az út egy részére elkísérte. Naplójában leírta, hogyan köpködték le és kövezték meg a festőt, miközben Damaszkuszban rajzolt. Arról is beszámolt, hogy Sattler Libanonban súlyosan megbetegedett, és csak tizenhárom órás út után talált tábort a kemény talajon, "inkább holtan, mint élve". Ennek ellenére az utazás továbbra is nagy szerepet játszott Hubert Sattler életében. Még akkor is sokat utazott, amikor már régóta házas volt és gyermekei születtek, és több évig Amerikában tartózkodott. Nemcsak tehetséges művésznek bizonyult, hanem erős üzleti érzékkel is rendelkezett. A kiállításai belépődíjaiból és a kisméretű festmények eladásából szép vagyonra tett szert. Alkotói korszakának végén kozmorámáit és apja panorámáját Salzburg városára hagyta, ahol azok ma is megtekinthetők a külön erre a célra létrehozott Panoráma Múzeumban. Hubert Sattler édesapja mellett, a salzburgi városi temető díszsírjában lelt végső nyughelyre.