Finom színátmenetek a fametszeteken - ez a múlt század elején meglehetősen szokatlan volt. A japán művész, Yoshida Hiroshi alapította meg ezt a fajta nyomtatást; ő a fametszeteiről ismert, amelyek különleges hatásukat a finom színátmeneteken keresztül fejtik ki. Mielőtt 1920-ban teljes egészében a fametszeteknek szentelte volna magát, akvarelleket készített, amelyek szintén a finom színátmenetekből élnek. Ezt a színárnyékolási technikát alkalmazta fametszetein, amelyek kész képenként akár 60 nyomtatási eljárással készültek. Yoshida Hiroshi csak így tudta megvalósítani a fametszeteken a finom árnyalatok megjelenítését. 1925-ben saját nyomdát alapított, hogy elképzeléseit pontosan meg tudja valósítani.
A japán művész elsősorban tájképeket ábrázolt, megörökítve a Japánban és a világ minden táján fellelhető motívumokat. Japán grafikáinak gyakori motívuma a Fudzsi-hegy különböző nézőpontokból és az év különböző időszakaiban - például tavasszal a hanami, a cseresznyevirágzás idején. Yoshida Hiroshi fametszeteinek változatos motívumvilága abból a sok utazásból táplálkozik, amelyet élete során tett. Az 1923-as nagy kantói földrengés után a művész az Egyesült Államokba, majd Európába utazott. Később Délkelet-Ázsiába és Indiába utazott, ami szintén gazdagította műveinek motívumkincsét. Ha Yoshida Hiroshi akvarelljeit és fametszeteit nézzük, hamar feltűnik, hogy fametszeteinek színátmenetei mennyire finomak. Míg a fametszeteket általában egyszerű, tiszta színek és kontúrok jellemzik, a japán művész grafikái egyértelműen kiemelkednek a többi közül. A tájképek természetesnek tűnnek, és tökéletesen érzékeltetik a fény és árnyék játékát. Ennek eredményeképpen a fametszetek élénknek és mélynek tűnnek. Míg a tiszta színtónusok gyakran teszik a fametszeteket meglehetősen laposnak és feltűnőnek, Yoshida Hiroshi a számos színátmenettel új dimenziót ad a képeinek.
Bár a fametszeteket a Shin-hanga mozgalomnak tulajdonítják, a nyomtatás módja miatt nagyban különböznek más, ugyanezen mozgalomhoz tartozó művészek munkáitól. Yoshida Hiroshi nyomataira ráadásul egy nyugatiasabb stílus jellemző, amely számos amerikai és európai utazása során alakult ki. A művész ugyanis európai olajfestészettel is foglalkozott. Emellett gyakran használta ugyanazokat a nyomdai blokkokat, és különböző színárnyalatokat alkalmazott rájuk, hogy egy és ugyanazon motívumot különböző fényhangulatokban ábrázolhassa, például az indiai Tádzs Mahalt. Ma Yoshida Hiroshi hangulatos fametszetei a világ számos múzeumában megtalálhatók, például a British Museumban, a Portland Art Museumban és a Harvard Arts Museumsban.
Finom színátmenetek a fametszeteken - ez a múlt század elején meglehetősen szokatlan volt. A japán művész, Yoshida Hiroshi alapította meg ezt a fajta nyomtatást; ő a fametszeteiről ismert, amelyek különleges hatásukat a finom színátmeneteken keresztül fejtik ki. Mielőtt 1920-ban teljes egészében a fametszeteknek szentelte volna magát, akvarelleket készített, amelyek szintén a finom színátmenetekből élnek. Ezt a színárnyékolási technikát alkalmazta fametszetein, amelyek kész képenként akár 60 nyomtatási eljárással készültek. Yoshida Hiroshi csak így tudta megvalósítani a fametszeteken a finom árnyalatok megjelenítését. 1925-ben saját nyomdát alapított, hogy elképzeléseit pontosan meg tudja valósítani.
A japán művész elsősorban tájképeket ábrázolt, megörökítve a Japánban és a világ minden táján fellelhető motívumokat. Japán grafikáinak gyakori motívuma a Fudzsi-hegy különböző nézőpontokból és az év különböző időszakaiban - például tavasszal a hanami, a cseresznyevirágzás idején. Yoshida Hiroshi fametszeteinek változatos motívumvilága abból a sok utazásból táplálkozik, amelyet élete során tett. Az 1923-as nagy kantói földrengés után a művész az Egyesült Államokba, majd Európába utazott. Később Délkelet-Ázsiába és Indiába utazott, ami szintén gazdagította műveinek motívumkincsét. Ha Yoshida Hiroshi akvarelljeit és fametszeteit nézzük, hamar feltűnik, hogy fametszeteinek színátmenetei mennyire finomak. Míg a fametszeteket általában egyszerű, tiszta színek és kontúrok jellemzik, a japán művész grafikái egyértelműen kiemelkednek a többi közül. A tájképek természetesnek tűnnek, és tökéletesen érzékeltetik a fény és árnyék játékát. Ennek eredményeképpen a fametszetek élénknek és mélynek tűnnek. Míg a tiszta színtónusok gyakran teszik a fametszeteket meglehetősen laposnak és feltűnőnek, Yoshida Hiroshi a számos színátmenettel új dimenziót ad a képeinek.
Bár a fametszeteket a Shin-hanga mozgalomnak tulajdonítják, a nyomtatás módja miatt nagyban különböznek más, ugyanezen mozgalomhoz tartozó művészek munkáitól. Yoshida Hiroshi nyomataira ráadásul egy nyugatiasabb stílus jellemző, amely számos amerikai és európai utazása során alakult ki. A művész ugyanis európai olajfestészettel is foglalkozott. Emellett gyakran használta ugyanazokat a nyomdai blokkokat, és különböző színárnyalatokat alkalmazott rájuk, hogy egy és ugyanazon motívumot különböző fényhangulatokban ábrázolhassa, például az indiai Tádzs Mahalt. Ma Yoshida Hiroshi hangulatos fametszetei a világ számos múzeumában megtalálhatók, például a British Museumban, a Portland Art Museumban és a Harvard Arts Museumsban.
Oldal 1 / 1