Hieronymus Bosch (1450-1516) holland művész olyan festőcsaládból származott, amelyben a festészet mesterségét négy generáción át űzték. Ahogy a van Aken név is jelzi, a család eredetileg Aachenből származik. Hieronymus nagyapja már Hertogenboschba költözött, ő maga soha nem hagyta el a várost, és a városhoz való kötődését a "Bosch" név fejezte ki, amelyet magabiztosan írt alá a festményeken. Két testvéréhez hasonlóan Jerome is apja festőműhelyében kapta a képzést.
Időbelileg 45 festménye a középkor és a reneszánsz közötti átmeneti időszakba sorolható. Stílusilag a holland művészet hagyománya mellett kötelezték el magukat, a színes perspektíva megvalósításával. Az utókor fantáziafestőként ismeri, mivel képeit rejtélyes vad szörnyek és mitikus lények népesítik be. Az ihletet ezekhez a félig emberek, félig állatokhoz többek között a régi közmondásokban és azok minden trágárságában vélhetően megtaláljuk. Bestiáriumok, könyvillusztrációk és mintakönyvek szolgálhattak a festőnek képi forrásként. Az allegorikus ábrázolásmódot néha a Miasszonyunk Testvériség feltételezett eretnek vonásaival hozzák összefüggésbe, amelyhez Bosch és néhány pártfogója tartozott. Világhírű a "Gyönyörök kertje" (1500) és a "Szénásszekér" (1490) című triptichon.
Hieronymus Bosch (1450-1516) holland művész olyan festőcsaládból származott, amelyben a festészet mesterségét négy generáción át űzték. Ahogy a van Aken név is jelzi, a család eredetileg Aachenből származik. Hieronymus nagyapja már Hertogenboschba költözött, ő maga soha nem hagyta el a várost, és a városhoz való kötődését a "Bosch" név fejezte ki, amelyet magabiztosan írt alá a festményeken. Két testvéréhez hasonlóan Jerome is apja festőműhelyében kapta a képzést.
Időbelileg 45 festménye a középkor és a reneszánsz közötti átmeneti időszakba sorolható. Stílusilag a holland művészet hagyománya mellett kötelezték el magukat, a színes perspektíva megvalósításával. Az utókor fantáziafestőként ismeri, mivel képeit rejtélyes vad szörnyek és mitikus lények népesítik be. Az ihletet ezekhez a félig emberek, félig állatokhoz többek között a régi közmondásokban és azok minden trágárságában vélhetően megtaláljuk. Bestiáriumok, könyvillusztrációk és mintakönyvek szolgálhattak a festőnek képi forrásként. Az allegorikus ábrázolásmódot néha a Miasszonyunk Testvériség feltételezett eretnek vonásaival hozzák összefüggésbe, amelyhez Bosch és néhány pártfogója tartozott. Világhírű a "Gyönyörök kertje" (1500) és a "Szénásszekér" (1490) című triptichon.
Oldal 1 / 6