support@meisterdrucke.com · 0043 4257 29415
Elkötelezett ügyfélszolgálat
Múzeumi minőségű művészi lenyomatok
Elérhető személyre szabási lehetőségek
Elkötelezett ügyfélszolgálat Múzeumi minőségű művészi lenyomatok Elérhető személyre szabási lehetőségek
Hermann Hendrich művészi pályafutása nem volt teljesen egyenes. Először litográfus tanonckodást végzett, majd a színészetnek szentelte magát, és Düsseldorfban és Münsterben lépett színpadra. A táj lenyűgözte, majd rátalált a festészetre. Berlinben Eugen Brachtnál és Münchenben Josef Englein-nél tanult művészetet. Az bátorította, hogy egy amerikai kis művészeti kiállításon - ahová többek között számos tanulmányútja vezetett - sikerült minden művét eladnia egy mecénásnak.
Hermann Hendrich sokféle forrásból merített ihletet gyakran monumentális és színes festményeihez: Goethe "Faust"-ja nagyon megtetszett neki. A zeneszerző Richard Wagner zenedrámái hatással voltak művészi munkásságára. A germán mitológia és a német mondavilág anyagát és motívumait is többször felhasználta. Ezért nem meglepő, hogy festményei olyan címeket viselnek, mint "Freya kertje" vagy "Parsifal". Még kevésbé meglepő, hogy 1907-ben megalapította a Werdandi-Bundot is, amelyet a sors északi istennőjéről, Werdandiról nevezett el. A Bundnak mintegy 500 tagja volt, köztük olyan illusztris személyiségek, mint Arthur Moeller van den Bruck államelméletíró vagy Henry Thode, Richard Wagner veje. Az egyesület célja: a "németség megújítása a művészet által". Hendrich a Bundon keresztül találkozott Paul Engler berlini építésszel is. Engler meghívta őt, hogy a nyarakat az általa tervezett villában töltse a Riesengebirge hegységben lévő Mittel-Schreiberhau művésztelepén. 1903-ban Engler tervei alapján egy másik épületet is emeltek ott: a Sagenhalle-t. A fantáziadús faragványokkal gazdagon díszített faépület egyben kiállítási épület is volt. Hermann Hendrich képciklusokat készített hozzá, amelyek középpontjában Rübezahl legendás alakja, a germán isten, Wotan és a táblás hős és Grál-kereső Parzifal állt.
A Legend Hall azonban nem az első és nem is az utolsó "művészeti templom" volt, amelyet Hendrich tervezett. Két évvel korábban már a Harz-hegységben, Thale közelében lévő Walpurgis-csarnokot díszítette a "Walpurgis-éj" című festményciklussal. Ezt követte 1913-ban a "Nibelungok gyűrűje" című festményciklus a königswinteri Nibelunghalle számára. Végül pedig a Burg an der Wupperben található Német Legendák Csarnoka számára többek között az "Északi őstörténet" és a "Keresztény legendák" ciklust tervezte. A Sagenhalle és a Halle Deutscher Sagenring 1945-ben elpusztult. A Paul Wassily műgyűjtő kieli villájában található Hendrich-teremből csak néhány festmény élte túl a második világháborút. Hendrich maga nem érte meg a második világháborút. 1931. július 18-án halt meg. Németországban számos újság beszámolt az esetről. A művészt elütötte egy vonat a Schreiberhau-i otthonának saga-csarnoka közelében futó vasútvonalon, és olyan súlyosan megsérült, hogy a baleset helyszínén meghalt. Hendrich halálával kapcsolatban hamarosan találgatások merültek fel. Ma már gyanítható, hogy a művész öngyilkos lett.
Hermann Hendrich művészi pályafutása nem volt teljesen egyenes. Először litográfus tanonckodást végzett, majd a színészetnek szentelte magát, és Düsseldorfban és Münsterben lépett színpadra. A táj lenyűgözte, majd rátalált a festészetre. Berlinben Eugen Brachtnál és Münchenben Josef Englein-nél tanult művészetet. Az bátorította, hogy egy amerikai kis művészeti kiállításon - ahová többek között számos tanulmányútja vezetett - sikerült minden művét eladnia egy mecénásnak.
Hermann Hendrich sokféle forrásból merített ihletet gyakran monumentális és színes festményeihez: Goethe "Faust"-ja nagyon megtetszett neki. A zeneszerző Richard Wagner zenedrámái hatással voltak művészi munkásságára. A germán mitológia és a német mondavilág anyagát és motívumait is többször felhasználta. Ezért nem meglepő, hogy festményei olyan címeket viselnek, mint "Freya kertje" vagy "Parsifal". Még kevésbé meglepő, hogy 1907-ben megalapította a Werdandi-Bundot is, amelyet a sors északi istennőjéről, Werdandiról nevezett el. A Bundnak mintegy 500 tagja volt, köztük olyan illusztris személyiségek, mint Arthur Moeller van den Bruck államelméletíró vagy Henry Thode, Richard Wagner veje. Az egyesület célja: a "németség megújítása a művészet által". Hendrich a Bundon keresztül találkozott Paul Engler berlini építésszel is. Engler meghívta őt, hogy a nyarakat az általa tervezett villában töltse a Riesengebirge hegységben lévő Mittel-Schreiberhau művésztelepén. 1903-ban Engler tervei alapján egy másik épületet is emeltek ott: a Sagenhalle-t. A fantáziadús faragványokkal gazdagon díszített faépület egyben kiállítási épület is volt. Hermann Hendrich képciklusokat készített hozzá, amelyek középpontjában Rübezahl legendás alakja, a germán isten, Wotan és a táblás hős és Grál-kereső Parzifal állt.
A Legend Hall azonban nem az első és nem is az utolsó "művészeti templom" volt, amelyet Hendrich tervezett. Két évvel korábban már a Harz-hegységben, Thale közelében lévő Walpurgis-csarnokot díszítette a "Walpurgis-éj" című festményciklussal. Ezt követte 1913-ban a "Nibelungok gyűrűje" című festményciklus a königswinteri Nibelunghalle számára. Végül pedig a Burg an der Wupperben található Német Legendák Csarnoka számára többek között az "Északi őstörténet" és a "Keresztény legendák" ciklust tervezte. A Sagenhalle és a Halle Deutscher Sagenring 1945-ben elpusztult. A Paul Wassily műgyűjtő kieli villájában található Hendrich-teremből csak néhány festmény élte túl a második világháborút. Hendrich maga nem érte meg a második világháborút. 1931. július 18-án halt meg. Németországban számos újság beszámolt az esetről. A művészt elütötte egy vonat a Schreiberhau-i otthonának saga-csarnoka közelében futó vasútvonalon, és olyan súlyosan megsérült, hogy a baleset helyszínén meghalt. Hendrich halálával kapcsolatban hamarosan találgatások merültek fel. Ma már gyanítható, hogy a művész öngyilkos lett.
.jpg "A valkűrök lovaglása, 1906 alkotó: Hermann Hendrich")
.jpg)
.jpg "Will-o")
.jpg)
.jpg "A Rajna aranya, 1906 alkotó: Hermann Hendrich")
.jpg)
.jpg "Freia kertje, 1906 alkotó: Hermann Hendrich")
.jpg)
.jpg "Fafner a barlangjában, 1906 alkotó: Hermann Hendrich")
.jpg)
.jpg "Siegfried halála, 1906 alkotó: Hermann Hendrich")
.jpg)
.jpg "Siegfried és Fafner, 1906 alkotó: Hermann Hendrich")
.jpg)
.jpg "Ahogy a lángok felcsapnak, Odin távozik, 1909 alkotó: Hermann Hendrich")
.jpg)
.jpg "Brunnhilde ébredése, 1906 alkotó: Hermann Hendrich")
.jpg)
.jpg "Siegfried temetése, 1906 alkotó: Hermann Hendrich")
.jpg)
.jpg "Siegfried halála alkotó: Hermann Hendrich")
.jpg)
.jpg "Richard Wagner „Les filles du Rhine” című operájának díszlete, 1869-ben: Herman Hendrich festménye. Wagner Múzeum, Bayreuth. alkotó: Hermann Hendrich")
.jpg)
.jpg "Azonnal tűzsugár csapott ki alkotó: Hermann Hendrich")
.jpg)
.jpg "Sötét barlang, 1906 alkotó: Hermann Hendrich")
.jpg)
.jpg "1906-ban újra egyesültek egy kedves ölelésben alkotó: Hermann Hendrich")
.jpg)
.jpg "Látott egy gyönyörű nőt alkotó: Hermann Hendrich")
.jpg)
.jpg "A kettő újra összejött egy szeretetteljes ölelésben... alkotó: Hermann Hendrich")
.jpg)
_by_Richa_-_(MeisterDrucke-987191).jpg "La maison des Ondines. Richard Wagner „” l")
_by_Richa_-_(MeisterDrucke-987191).jpg)
Oldal 1 / 1
+43 4257 29415
support@meisterdrucke.com
Mo-Do: 7:00 - 16:00 | Fr: 7:00 - 13:00
+43 4257 29415 support@meisterdrucke.com Mo-Do: 7:00 - 16:00 | Fr: 7:00 - 13:00
.jpg "A nornok, 1906 alkotó: Hermann Hendrich")
.jpg "Wotan Valhallában várja a végét törött lándzsájával, 1906-ban alkotó: Hermann Hendrich")
.jpg "Walhalla, 1906 alkotó: Hermann Hendrich")
.jpg "Daland élesen nézett az idegenre alkotó: Hermann Hendrich")