Szinte úgy tűnik, mintha a művész legendás névadójának önbizalma valahogy sikerült volna mélyen a génjeibe hatolnia. Hercules Brabazon Brabazon életrajza mindenképpen azok közé tartozik, amelyeket káprázatosnak lehet nevezni. Sokat utazott, gyakorlott szemmel, és lenyűgöző akvarellek sorát hagyta hátra, amelyek összességükben a 19. század egyedülálló dokumentumát képezik.
Alacsony brit nemesi családba született, élete első két évtizede a fiatal arisztokraták számára a korban szokásos nevelésből állt. A még mindig legendás Harrow School látogatását genfi tanulmányutak követték, majd matematikából szerzett alapdiplomát. Ezen a ponton semmi sem utal arra, hogy az ifjú Herkules hamarosan felszabadul életének szűkös mintáitól és iránymutatásaitól. Apja kérésére, hogy jogot tanuljon, szó szerint szárnyra kel. Egyik napról a másikra hátat fordít Angliának, hogy Rómában tanuljon zenét és művészetet. Három éven keresztül levelezési vita alakult ki az apjával, aki végül megszakította a kapcsolatot. De éppen ebben a pillanatban a sors a jó családból származó fiatal lázadó mellé áll. Bátyja korai halála olyan örökséghez juttatja, amely anyagilag függetlenné teszi, és előkészíti az utat az életmódhoz, amely a munkáját is meghatározza.
Ettől kezdve Hercules Brabazon Brabazon a világ és a művészet tanulmányozásának szenteli magát, és gondtalanul utazik. Hazájában csak ritkán zavarják meg az adminisztratív teendők, beutazza Európát és Afrikát. Mindig a poggyászában van tintás doboz és papír. Az évtizedek során több ezer lapot készített, amelyeket többnyire egy Turner erőteljes gesztusával festett, akit egész életében csodált. Csak idős korában, barátja, John Singer Sargent tanácsára kezdte megosztani az évek során megszerzett mesteri tudását a közönséggel. Már jóval több mint hetvenéves, amikor a New English Art Clubban először mutatják be rajzait. Jobb későn, mint soha, mert ezt az első kiállítást számos sikeres egyéni kiállítás követte. Nem sokkal halála után ez a kései siker azt eredményezte, hogy művei bekerültek a világ múzeumaiba, és ma már néha még Turner azon festményei mellett is láthatók, amelyek annyira inspirálták őt.
Szinte úgy tűnik, mintha a művész legendás névadójának önbizalma valahogy sikerült volna mélyen a génjeibe hatolnia. Hercules Brabazon Brabazon életrajza mindenképpen azok közé tartozik, amelyeket káprázatosnak lehet nevezni. Sokat utazott, gyakorlott szemmel, és lenyűgöző akvarellek sorát hagyta hátra, amelyek összességükben a 19. század egyedülálló dokumentumát képezik.
Alacsony brit nemesi családba született, élete első két évtizede a fiatal arisztokraták számára a korban szokásos nevelésből állt. A még mindig legendás Harrow School látogatását genfi tanulmányutak követték, majd matematikából szerzett alapdiplomát. Ezen a ponton semmi sem utal arra, hogy az ifjú Herkules hamarosan felszabadul életének szűkös mintáitól és iránymutatásaitól. Apja kérésére, hogy jogot tanuljon, szó szerint szárnyra kel. Egyik napról a másikra hátat fordít Angliának, hogy Rómában tanuljon zenét és művészetet. Három éven keresztül levelezési vita alakult ki az apjával, aki végül megszakította a kapcsolatot. De éppen ebben a pillanatban a sors a jó családból származó fiatal lázadó mellé áll. Bátyja korai halála olyan örökséghez juttatja, amely anyagilag függetlenné teszi, és előkészíti az utat az életmódhoz, amely a munkáját is meghatározza.
Ettől kezdve Hercules Brabazon Brabazon a világ és a művészet tanulmányozásának szenteli magát, és gondtalanul utazik. Hazájában csak ritkán zavarják meg az adminisztratív teendők, beutazza Európát és Afrikát. Mindig a poggyászában van tintás doboz és papír. Az évtizedek során több ezer lapot készített, amelyeket többnyire egy Turner erőteljes gesztusával festett, akit egész életében csodált. Csak idős korában, barátja, John Singer Sargent tanácsára kezdte megosztani az évek során megszerzett mesteri tudását a közönséggel. Már jóval több mint hetvenéves, amikor a New English Art Clubban először mutatják be rajzait. Jobb későn, mint soha, mert ezt az első kiállítást számos sikeres egyéni kiállítás követte. Nem sokkal halála után ez a kései siker azt eredményezte, hogy művei bekerültek a világ múzeumaiba, és ma már néha még Turner azon festményei mellett is láthatók, amelyek annyira inspirálták őt.
Oldal 1 / 2