Henri Jean Guillaume Martin 1860-ban született a franciaországi Toulouse-ban. Művészete a neoimpresszionizmushoz sorolható. Számos stílusra hatott, például a szimbolizmusra és a primitivizmusra. A toulouse-i művészeti akadémián tanult. Tanára ott Jules Joseph Garipuy volt, aki egykor Eugène Delacroix tanítványa volt. Tanulmányai után hosszú évek következtek Párizsban, amelyek során a híres történeti festő, Jean-Paul Laurens tanítványa volt. Klasszikus és történelmi témák uralták munkásságát ebben az időben. Az intenzív tanulás meghozta gyümölcsét, hiszen alig néhány évvel később Henri Martin egyik festménye díjat kapott a párizsi Szalon művészeti kiállításon."
Egy olaszországi tanulmányút arra ösztönözte, hogy teljesen kifejlessze saját festészeti stílusát. Lenyűgözte a déli építészet, valamint az, ahogyan a különböző fényviszonyok befolyásolják a tájat. További inspirációt talált Giotto és Massaccio festményeiben. Szeretett kísérletezni anélkül, hogy utánozna. A pointillizmus felkeltette az érdeklődését, bár Martin inkább a párhuzamos, rövid vonásokkal való festésről volt ismert. Martin festményeit intenzív, kontrasztos színek jellemzik, mégis visszafogott finomsággal. Déli természeti tájak, csendes erdők, virágzó tavaszi kertek, romantikus lugasok, egyházi épületek, de mitikus és bibliai ábrázolások is szerepelnek széles repertoárjában. Művei között néhány önarckép is található.
1886-ban engedélyt kapott arra, hogy a Párizsi Szalonban kiállítsa festményeinek gyűjteményét. Egyik festményéért aranyérmet kapott. Ezt követően más galériákban is rendeztek kiállításokat, valamint rangos intézményeknek adott jelentős megbízásokat. Megbízták például a párizsi városháza és a toulouse-i Capitolium nagyméretű falfestményeinek elkészítésével, ami az erőssége volt. Ismeretségi körébe más művészek is tartoztak, például barátság fűzte Auguste Rodin szobrászhoz és rajzolóhoz.
Henri Martin élete során nagy hírnévre tett szert, ami szinte elnyomta őt, inkább félénk, zárkózott kortársa volt. Egy idő után végleg elhagyta Párizst, és nyugodt életet élt a festői Occitania vidékén, Cahor közelében lévő otthonának magányában. Az őt körülvevő természet által inspirálva további festményeket alkotott, amelyek a legjobb művei közé tartoznak. 1943-ban, 83 éves korában halt meg.
Henri Jean Guillaume Martin 1860-ban született a franciaországi Toulouse-ban. Művészete a neoimpresszionizmushoz sorolható. Számos stílusra hatott, például a szimbolizmusra és a primitivizmusra. A toulouse-i művészeti akadémián tanult. Tanára ott Jules Joseph Garipuy volt, aki egykor Eugène Delacroix tanítványa volt. Tanulmányai után hosszú évek következtek Párizsban, amelyek során a híres történeti festő, Jean-Paul Laurens tanítványa volt. Klasszikus és történelmi témák uralták munkásságát ebben az időben. Az intenzív tanulás meghozta gyümölcsét, hiszen alig néhány évvel később Henri Martin egyik festménye díjat kapott a párizsi Szalon művészeti kiállításon."
Egy olaszországi tanulmányút arra ösztönözte, hogy teljesen kifejlessze saját festészeti stílusát. Lenyűgözte a déli építészet, valamint az, ahogyan a különböző fényviszonyok befolyásolják a tájat. További inspirációt talált Giotto és Massaccio festményeiben. Szeretett kísérletezni anélkül, hogy utánozna. A pointillizmus felkeltette az érdeklődését, bár Martin inkább a párhuzamos, rövid vonásokkal való festésről volt ismert. Martin festményeit intenzív, kontrasztos színek jellemzik, mégis visszafogott finomsággal. Déli természeti tájak, csendes erdők, virágzó tavaszi kertek, romantikus lugasok, egyházi épületek, de mitikus és bibliai ábrázolások is szerepelnek széles repertoárjában. Művei között néhány önarckép is található.
1886-ban engedélyt kapott arra, hogy a Párizsi Szalonban kiállítsa festményeinek gyűjteményét. Egyik festményéért aranyérmet kapott. Ezt követően más galériákban is rendeztek kiállításokat, valamint rangos intézményeknek adott jelentős megbízásokat. Megbízták például a párizsi városháza és a toulouse-i Capitolium nagyméretű falfestményeinek elkészítésével, ami az erőssége volt. Ismeretségi körébe más művészek is tartoztak, például barátság fűzte Auguste Rodin szobrászhoz és rajzolóhoz.
Henri Martin élete során nagy hírnévre tett szert, ami szinte elnyomta őt, inkább félénk, zárkózott kortársa volt. Egy idő után végleg elhagyta Párizst, és nyugodt életet élt a festői Occitania vidékén, Cahor közelében lévő otthonának magányában. Az őt körülvevő természet által inspirálva további festményeket alkotott, amelyek a legjobb művei közé tartoznak. 1943-ban, 83 éves korában halt meg.
Oldal 1 / 2