A francia Henri Eugene Augustine Le Sidaner a 19. század híres művésze volt. A fény egyéni használatára, valamint a természet sajátos festői megközelítésére nagy hatással voltak az impresszionista művészek. Ezért a művészeti irodalomban gyakran "az utolsó impresszionistaként" emlegetik. Le Sidaner legismertebb művei az alkonyi vagy ködös fényhatásokkal foglalkozó festmények. Alfred Sisley, a "Soir" galéria tulajdonosa nagy csodálója volt ezeknek a műveknek, és jelentősen hozzájárult pártfogoltja, Le Sidaner sikeréhez azzal, hogy ezeket a képeket a "Soir"-ban állította ki.
Nem sokkal azután, hogy 1862-ben megszületett a mauritiusi Port Louisban, Le Sidaner családja visszatért Franciaországba. Le Sidaner 18 évesen sikeres felvételi vizsgát tett a tekintélyes párizsi École des Beaux-Arts-ra. Az, hogy itt tanulhattam művészetet, biztos garanciát jelentett a jövőbeli jó karrierre. A fiatalembert a befolyásos akadémián többek között Alexandre Cabanel festőművész tanította. A tehetséges diák nagy példaképei az impresszionisták voltak, akik akkoriban nagyon népszerűek és progresszívek voltak. A diploma megszerzése után Le Sidaner a normandiai tengerpartra költözött, és sokáig az idilli kisvárosban, Etaples-ban élt és dolgozott. 1891-ben szerepeltette először festményeit a párizsi Salon des Artistes Français kiállításán. Ez volt az áttörése a francia művészeti életben. Nem sokkal később Le Sidaner munkája bronzérmet kapott a szintén Párizsban megrendezett világkiállításon. Ugyanebben az évben, rövid beauvais-i tartózkodás után Gerberoy sur l'Oise-ba költözött. Ott találkozott a szimbolizmus követőivel. Költözése után Le Sidaner főleg kerti jeleneteket, csendéleteket és régi házakról készült képeket festett. Témáit általában az alkonyatba burkolta, ami különleges varázst kölcsönzött nekik.
1905-ben a francia különösen eredményes évet zárt. Velencébe utazott, hogy új inspirációt találjon, és nyugodtan koncentrálhasson festői munkájára. Ezeket a festményeket Londonban és Párizsban állították ki, és mind a közönség, mind a szigorú művészeti kritikusok kedvezően fogadták. Le Sidaner élete végéig termékeny, elismert és sikeres festő volt. Versailles-ban halt meg 1939-ben, 77 éves korában.
A francia Henri Eugene Augustine Le Sidaner a 19. század híres művésze volt. A fény egyéni használatára, valamint a természet sajátos festői megközelítésére nagy hatással voltak az impresszionista művészek. Ezért a művészeti irodalomban gyakran "az utolsó impresszionistaként" emlegetik. Le Sidaner legismertebb művei az alkonyi vagy ködös fényhatásokkal foglalkozó festmények. Alfred Sisley, a "Soir" galéria tulajdonosa nagy csodálója volt ezeknek a műveknek, és jelentősen hozzájárult pártfogoltja, Le Sidaner sikeréhez azzal, hogy ezeket a képeket a "Soir"-ban állította ki.
Nem sokkal azután, hogy 1862-ben megszületett a mauritiusi Port Louisban, Le Sidaner családja visszatért Franciaországba. Le Sidaner 18 évesen sikeres felvételi vizsgát tett a tekintélyes párizsi École des Beaux-Arts-ra. Az, hogy itt tanulhattam művészetet, biztos garanciát jelentett a jövőbeli jó karrierre. A fiatalembert a befolyásos akadémián többek között Alexandre Cabanel festőművész tanította. A tehetséges diák nagy példaképei az impresszionisták voltak, akik akkoriban nagyon népszerűek és progresszívek voltak. A diploma megszerzése után Le Sidaner a normandiai tengerpartra költözött, és sokáig az idilli kisvárosban, Etaples-ban élt és dolgozott. 1891-ben szerepeltette először festményeit a párizsi Salon des Artistes Français kiállításán. Ez volt az áttörése a francia művészeti életben. Nem sokkal később Le Sidaner munkája bronzérmet kapott a szintén Párizsban megrendezett világkiállításon. Ugyanebben az évben, rövid beauvais-i tartózkodás után Gerberoy sur l'Oise-ba költözött. Ott találkozott a szimbolizmus követőivel. Költözése után Le Sidaner főleg kerti jeleneteket, csendéleteket és régi házakról készült képeket festett. Témáit általában az alkonyatba burkolta, ami különleges varázst kölcsönzött nekik.
1905-ben a francia különösen eredményes évet zárt. Velencébe utazott, hogy új inspirációt találjon, és nyugodtan koncentrálhasson festői munkájára. Ezeket a festményeket Londonban és Párizsban állították ki, és mind a közönség, mind a szigorú művészeti kritikusok kedvezően fogadták. Le Sidaner élete végéig termékeny, elismert és sikeres festő volt. Versailles-ban halt meg 1939-ben, 77 éves korában.
Oldal 1 / 2