Az alsó-rajnai születésű Hendrick Goltzius nagy művészi hagyományokkal rendelkező családból származik. Dédnagyapja és nagyapja festő volt Venlóban. Apja, Jan Goltz II. szintén elismert festő volt, aki a németországi Duisburgból származott, és ólomüvegre specializálódott. A 16. század végén született holland művészetelméletíró ARTISTREPLEPLACE0 nemcsak a család barátja volt, hanem az első életrajzíró is, aki Hendrick Goltzius művészről írt. Írásaiból kiderül, hogy Goltzius fiatalemberként Dirck Volckertz Coornhert rajzolótól vett leckéket. Goltzius 1576-ban tanárával együtt Xantenből Haarlembe költözött. Három évvel később a fiatalember feleségül vette az özvegy Margaretha Jansdr-t. Margaretha a házasságba magával vitte nyolcéves fiát, Jacobot. Goltzius nemcsak fontos apafigura volt Jákob számára, hanem ráadásul a tanára is. Jacob Goltzius szakmai útmutatásának köszönhetően elismert grafikusművésszé vált.
Goltzius grafikusként is ismert volt. Nyomtatványokat és rajzokat is készített, különböző technikákat alkalmazva. A tehetséges művész elsajátította a fémpont, az ecset és a tinta, valamint a kréta használatát. Goltziust a tollfestés technikájának mestereként is tartják számon, amelyet ő talált fel, és amely során közvetlenül a vászonra írt tollat használ. Ily módon a lenyomat benyomása újrateremtődik. Kortársai csodálták nagyméretű, monokróm munkáiért. Ebben döntő szerepe volt Goltziu részletekre való odafigyelésének és a mesterségének innovatív folyamatának.
Goltzius korai munkássága az 1580-as évek végétől még erősen a nemzetközi manierizmus hatása alatt áll. A manierizmusra jellemzőek a hosszú, sötét alakok és a rendkívül dinamikus kompozíciók, mint például a flamand művész, Bartholomaeus Spranger műveiben. Goltzius metszeteket készített Spranger rajzai alapján, amelyeket barátja és életrajzírója, Van Mander hozott Prágából. 1590-ben Goltzius Olaszországba utazott, ahol hat hónapig tartózkodott. Állítólag ott akart felépülni egy betegségéből. A művész a Rómában töltött időt az antik szobrok és az emberi test intenzív tanulmányozására használta fel. Ennek eredményeképpen saját művészi munkássága is ezeken kezdett alapulni, és művészete egyre inkább klasszikussá vált.
Hazatérve Hollandiába, a tehetséges rajzoló a festészetre is kiterjesztette kézműves repertoárját. Ahogy öregedett, a látása gyengült. Ez nagy szerepet játszott abban, hogy Goltzius a festészetre váltott, amely nem igényelt olyan nagy pontosságot, mint a grafika. Egyes művészettörténészek azonban úgy vélik, hogy ezt az átirányítást Van Mander végezte. Van Mander maga is a festészetet tekintette a művészet legmagasabb rendű formájának. Valószínűleg ez a vélemény befolyásolta bizalmasát, Goltziust, aki nagyra becsülte Van Mander-t.
1612-ben Goltziust az a megtiszteltetés érte, hogy a híres művész Peter Paul Rubens személyesen látogatta meg. Rubens a legjobb reprodukciós metszőt kereste, ezért egészen Haarlemig utazott. Rubens végül Lucas Emil Vorsterman grafikust, aki Goltzius egyik legtehetségesebb segítője volt, bízta meg, hogy készítsen nyomatokat a festményeiről.
Az alsó-rajnai születésű Hendrick Goltzius nagy művészi hagyományokkal rendelkező családból származik. Dédnagyapja és nagyapja festő volt Venlóban. Apja, Jan Goltz II. szintén elismert festő volt, aki a németországi Duisburgból származott, és ólomüvegre specializálódott. A 16. század végén született holland művészetelméletíró ARTISTREPLEPLACE0 nemcsak a család barátja volt, hanem az első életrajzíró is, aki Hendrick Goltzius művészről írt. Írásaiból kiderül, hogy Goltzius fiatalemberként Dirck Volckertz Coornhert rajzolótól vett leckéket. Goltzius 1576-ban tanárával együtt Xantenből Haarlembe költözött. Három évvel később a fiatalember feleségül vette az özvegy Margaretha Jansdr-t. Margaretha a házasságba magával vitte nyolcéves fiát, Jacobot. Goltzius nemcsak fontos apafigura volt Jákob számára, hanem ráadásul a tanára is. Jacob Goltzius szakmai útmutatásának köszönhetően elismert grafikusművésszé vált.
Goltzius grafikusként is ismert volt. Nyomtatványokat és rajzokat is készített, különböző technikákat alkalmazva. A tehetséges művész elsajátította a fémpont, az ecset és a tinta, valamint a kréta használatát. Goltziust a tollfestés technikájának mestereként is tartják számon, amelyet ő talált fel, és amely során közvetlenül a vászonra írt tollat használ. Ily módon a lenyomat benyomása újrateremtődik. Kortársai csodálták nagyméretű, monokróm munkáiért. Ebben döntő szerepe volt Goltziu részletekre való odafigyelésének és a mesterségének innovatív folyamatának.
Goltzius korai munkássága az 1580-as évek végétől még erősen a nemzetközi manierizmus hatása alatt áll. A manierizmusra jellemzőek a hosszú, sötét alakok és a rendkívül dinamikus kompozíciók, mint például a flamand művész, Bartholomaeus Spranger műveiben. Goltzius metszeteket készített Spranger rajzai alapján, amelyeket barátja és életrajzírója, Van Mander hozott Prágából. 1590-ben Goltzius Olaszországba utazott, ahol hat hónapig tartózkodott. Állítólag ott akart felépülni egy betegségéből. A művész a Rómában töltött időt az antik szobrok és az emberi test intenzív tanulmányozására használta fel. Ennek eredményeképpen saját művészi munkássága is ezeken kezdett alapulni, és művészete egyre inkább klasszikussá vált.
Hazatérve Hollandiába, a tehetséges rajzoló a festészetre is kiterjesztette kézműves repertoárját. Ahogy öregedett, a látása gyengült. Ez nagy szerepet játszott abban, hogy Goltzius a festészetre váltott, amely nem igényelt olyan nagy pontosságot, mint a grafika. Egyes művészettörténészek azonban úgy vélik, hogy ezt az átirányítást Van Mander végezte. Van Mander maga is a festészetet tekintette a művészet legmagasabb rendű formájának. Valószínűleg ez a vélemény befolyásolta bizalmasát, Goltziust, aki nagyra becsülte Van Mander-t.
1612-ben Goltziust az a megtiszteltetés érte, hogy a híres művész Peter Paul Rubens személyesen látogatta meg. Rubens a legjobb reprodukciós metszőt kereste, ezért egészen Haarlemig utazott. Rubens végül Lucas Emil Vorsterman grafikust, aki Goltzius egyik legtehetségesebb segítője volt, bízta meg, hogy készítsen nyomatokat a festményeiről.
Oldal 1 / 4