Harold Copping (1863-1932) londoni angol művész, illusztrátorként is ismert. Tehetsége mellett a Royal Academy of Arts egyetemi képzését is élvezte. Látszólag bibliai jelenetek illusztrációiból, valamint Charles Dickens regényeinek motívumaiból állt művészi munkássága. Dickens olyan jól ismert regényei mellett, mint a Twist Olivér, a David Copperfield vagy a Karácsonyi ének, amelyek a viktoriánus irodalomhoz tartoznak, más irodalmi műveket is illusztrált, például John Bunyan A zarándokok útja című művét.
Tagjaként művészi munkásságára hatással volt a London Missionary Society, valamint a Religious Tract Society (RTS), amelynek évente tizenkét vallási témájú festményt készített. A Biblia és Jézus a legnagyobb inspirációs forrásai közé tartozott. Festményeit mindenekelőtt a valósághoz közeli, hiteles vonások jellemzik. Hogy képet alkothasson magának, Copping tanulmányutakra ment Egyiptomba és Palesztinába. Ahogy Dickens regényeiben hitelesen fikcionálta a viktoriánus társadalom társadalmi ellentmondásait az iparosodás korában, úgy Copping is arra törekedett, hogy illusztrációi valósághűek legyenek. De nem csak a vallás, az utazás és a valóság inspirálta. Módszerei közé tartozott az is, hogy a családi és baráti köréhez tartozó embereket használta modellként műveihez. Kifejezetten erre a célra otthon megfelelő jelmezekkel és kellékekkel volt felszerelve. Számos műve különböző embereket ábrázol.
Copping illusztrációinak többsége színes litográfiaként került forgalomba. Leghíresebb művei közé tartozik A világ reménye (1915), amely Jézust ábrázolja, akit a világ minden tájáról származó gyermekek vesznek körül. 1910-ben Copping a Biblia egy különleges kiadását illusztrálta The Copping Bible címmel, amely vallási indíttatását hangsúlyozza. Olyan magazinok számára is készített illusztrációkat, mint a Pearson's Magazine és a The Royal Magazine. Említésre méltóak a Kanadában tett utazása nyomán akvarellekkel készített Kanadai képek is, amelyek a valóság ábrázolásának motivációját mutatják.
Harold Copping (1863-1932) londoni angol művész, illusztrátorként is ismert. Tehetsége mellett a Royal Academy of Arts egyetemi képzését is élvezte. Látszólag bibliai jelenetek illusztrációiból, valamint Charles Dickens regényeinek motívumaiból állt művészi munkássága. Dickens olyan jól ismert regényei mellett, mint a Twist Olivér, a David Copperfield vagy a Karácsonyi ének, amelyek a viktoriánus irodalomhoz tartoznak, más irodalmi műveket is illusztrált, például John Bunyan A zarándokok útja című művét.
Tagjaként művészi munkásságára hatással volt a London Missionary Society, valamint a Religious Tract Society (RTS), amelynek évente tizenkét vallási témájú festményt készített. A Biblia és Jézus a legnagyobb inspirációs forrásai közé tartozott. Festményeit mindenekelőtt a valósághoz közeli, hiteles vonások jellemzik. Hogy képet alkothasson magának, Copping tanulmányutakra ment Egyiptomba és Palesztinába. Ahogy Dickens regényeiben hitelesen fikcionálta a viktoriánus társadalom társadalmi ellentmondásait az iparosodás korában, úgy Copping is arra törekedett, hogy illusztrációi valósághűek legyenek. De nem csak a vallás, az utazás és a valóság inspirálta. Módszerei közé tartozott az is, hogy a családi és baráti köréhez tartozó embereket használta modellként műveihez. Kifejezetten erre a célra otthon megfelelő jelmezekkel és kellékekkel volt felszerelve. Számos műve különböző embereket ábrázol.
Copping illusztrációinak többsége színes litográfiaként került forgalomba. Leghíresebb művei közé tartozik A világ reménye (1915), amely Jézust ábrázolja, akit a világ minden tájáról származó gyermekek vesznek körül. 1910-ben Copping a Biblia egy különleges kiadását illusztrálta The Copping Bible címmel, amely vallási indíttatását hangsúlyozza. Olyan magazinok számára is készített illusztrációkat, mint a Pearson's Magazine és a The Royal Magazine. Említésre méltóak a Kanadában tett utazása nyomán akvarellekkel készített Kanadai képek is, amelyek a valóság ábrázolásának motivációját mutatják.
Oldal 1 / 7