Az 1807-ben született osztrák Friedrich August Matthias Gauermann a biedermeier korszak nagy tájképfestője volt. Apja, Jakob Gauermann metszőművész és egyben festő is volt, így Friedrichet és idősebb testvérét, Carlt már gyermekkoruktól kezdve tanították és bátorították a festészetre. Friedrich Gauermann a bécsi akadémia tagja és a város díszpolgára volt.
1824-1827 között Gauermann a bécsi akadémia tájképfestő osztályába járt, ahol tovább ösztönözték tehetségét. Az Alpokba tett számos kirándulása során végzett természettanulmányai is segítették a tájképfestészetben. A Salzkammergutba, Drezdába, Münchenbe és Észak-Olaszországba tett kirándulások is szélesítették látókörét. Friedrich Gauermann volt az egyik első festő, akinek sikerült az alpesi tájat közvetlenül és valósághűen ábrázolnia. Festményeit mindenekelőtt fény- és hangulati hatásuk jellemezte. Különleges tehetsége a zivatarjelenetek festésében is megmutatkozott. 1830 után kezdte állatokkal benépesíteni tájképeit, ami a természetről készített tanulmányai révén kiválóan sikerült neki. Ez lett festményeinek különleges megkülönböztető jegye is. Állatfestőként jó híre egészen Angliáig eljutott, és képei más európai országokban is jól fogytak. Az 1838-as bécsi művészeti kiállításon Gauermann a tájképfestészet vezető művészeként szerepelt. Az 1840-es évekig nagyon jól keresett ezzel a fajta festészettel. További tíz év elteltével az idő ízlése fokozatosan megváltozott, és a kereslet csökkent.
Sikerei ellenére Friedrich Gauermann szerény maradt. Szerelme egész életében a hegyeké volt. Gauermann 1862-ben halt meg Bécsben, és szülőhelyén temették el. A tehetséges természetfestőnek ma is múzeum és emlékkő állít emléket.
Az 1807-ben született osztrák Friedrich August Matthias Gauermann a biedermeier korszak nagy tájképfestője volt. Apja, Jakob Gauermann metszőművész és egyben festő is volt, így Friedrichet és idősebb testvérét, Carlt már gyermekkoruktól kezdve tanították és bátorították a festészetre. Friedrich Gauermann a bécsi akadémia tagja és a város díszpolgára volt.
1824-1827 között Gauermann a bécsi akadémia tájképfestő osztályába járt, ahol tovább ösztönözték tehetségét. Az Alpokba tett számos kirándulása során végzett természettanulmányai is segítették a tájképfestészetben. A Salzkammergutba, Drezdába, Münchenbe és Észak-Olaszországba tett kirándulások is szélesítették látókörét. Friedrich Gauermann volt az egyik első festő, akinek sikerült az alpesi tájat közvetlenül és valósághűen ábrázolnia. Festményeit mindenekelőtt fény- és hangulati hatásuk jellemezte. Különleges tehetsége a zivatarjelenetek festésében is megmutatkozott. 1830 után kezdte állatokkal benépesíteni tájképeit, ami a természetről készített tanulmányai révén kiválóan sikerült neki. Ez lett festményeinek különleges megkülönböztető jegye is. Állatfestőként jó híre egészen Angliáig eljutott, és képei más európai országokban is jól fogytak. Az 1838-as bécsi művészeti kiállításon Gauermann a tájképfestészet vezető művészeként szerepelt. Az 1840-es évekig nagyon jól keresett ezzel a fajta festészettel. További tíz év elteltével az idő ízlése fokozatosan megváltozott, és a kereslet csökkent.
Sikerei ellenére Friedrich Gauermann szerény maradt. Szerelme egész életében a hegyeké volt. Gauermann 1862-ben halt meg Bécsben, és szülőhelyén temették el. A tehetséges természetfestőnek ma is múzeum és emlékkő állít emléket.
Oldal 1 / 1