Francois Clouet élete némileg a történelem homályába vész, és számos adat sem egészen biztos róla. Csak annyit tudunk, hogy apja Jean Clouet, akit korábban valószínűleg Janet Cloet-nak hívtak, Brüsszel városának közeléből származott, amely akkoriban Hollandiához tartozott. Később Franciaországban élt I. Ferenc király udvarában, mint udvari festő és mint inas, bár nem volt francia. A fiatal Francois Clouet valószínűleg 1510 körül született. Megkapta a francia állampolgárságot. Valamikor 1540 körül úgymond megörökölte apja hivatalát, és udvari festő és inas is lett, először I. Ferenc király, majd fia és utódja, II. Henrik, végül IX. Károly király alatt. A Clouets festődinasztia volt. Jean Clouet-n kívül, akit egyes dokumentumokban Janet-nek vagy Jeannhet-nek is neveztek, volt egy testvére, aki Ferenc király húgának, Marguerite d'Angouléme-nak udvari festője volt, és akit Clouet de Navarra-nak hívtak. A Janet vagy Jeannhet nevet egyes történelmi forrásokban néha a fiú és az unokaöcs vezetékneveként is használják. Ezek a névkeveredések azt jelentik, hogy néha nem teljesen világos, hogy egy adott festményt melyik művésznek kell tulajdonítani. Ez legalábbis a korai műveire igaz. A későbbi művek esetében Clouet apja valószínűleg nem élt.
Francois Clouet mindenesetre korának nagyon jó portréfestője volt. Megfestette I. Ferenc királyt, IX. Károlyt, Margit francia királyt, Medici Katalint, Erzsébet osztrák császárnőt és sok más előkelőséget, de a társasági élet jeleneteit is. Mesterművének tartják Stuart Mária, skót királynő krétarajzát, Mária Stuart portréját. Francois Clouet festészeti stílusának különlegessége a részletekre való abszolút odafigyelés volt. A ruha minden varrata, minden ránc, minden ékszer, az arc és az alak minden vonása aprólékosan ábrázolva volt. Még II. Henrik halotti maszkját is eltávolította, hogy megfesthesse az uralkodó élethű képét, amelyet az állami temetésen mutattak volna be. A művész 72 éves korában halt meg. Két törvénytelen lányt hagyott hátra, akik gondoskodtak róla, és most zárdába mentek. Vagyona és az általa hátrahagyott munkásság jelentős volt.
Francois Clouet élete némileg a történelem homályába vész, és számos adat sem egészen biztos róla. Csak annyit tudunk, hogy apja Jean Clouet, akit korábban valószínűleg Janet Cloet-nak hívtak, Brüsszel városának közeléből származott, amely akkoriban Hollandiához tartozott. Később Franciaországban élt I. Ferenc király udvarában, mint udvari festő és mint inas, bár nem volt francia. A fiatal Francois Clouet valószínűleg 1510 körül született. Megkapta a francia állampolgárságot. Valamikor 1540 körül úgymond megörökölte apja hivatalát, és udvari festő és inas is lett, először I. Ferenc király, majd fia és utódja, II. Henrik, végül IX. Károly király alatt. A Clouets festődinasztia volt. Jean Clouet-n kívül, akit egyes dokumentumokban Janet-nek vagy Jeannhet-nek is neveztek, volt egy testvére, aki Ferenc király húgának, Marguerite d'Angouléme-nak udvari festője volt, és akit Clouet de Navarra-nak hívtak. A Janet vagy Jeannhet nevet egyes történelmi forrásokban néha a fiú és az unokaöcs vezetékneveként is használják. Ezek a névkeveredések azt jelentik, hogy néha nem teljesen világos, hogy egy adott festményt melyik művésznek kell tulajdonítani. Ez legalábbis a korai műveire igaz. A későbbi művek esetében Clouet apja valószínűleg nem élt.
Francois Clouet mindenesetre korának nagyon jó portréfestője volt. Megfestette I. Ferenc királyt, IX. Károlyt, Margit francia királyt, Medici Katalint, Erzsébet osztrák császárnőt és sok más előkelőséget, de a társasági élet jeleneteit is. Mesterművének tartják Stuart Mária, skót királynő krétarajzát, Mária Stuart portréját. Francois Clouet festészeti stílusának különlegessége a részletekre való abszolút odafigyelés volt. A ruha minden varrata, minden ránc, minden ékszer, az arc és az alak minden vonása aprólékosan ábrázolva volt. Még II. Henrik halotti maszkját is eltávolította, hogy megfesthesse az uralkodó élethű képét, amelyet az állami temetésen mutattak volna be. A művész 72 éves korában halt meg. Két törvénytelen lányt hagyott hátra, akik gondoskodtak róla, és most zárdába mentek. Vagyona és az általa hátrahagyott munkásság jelentős volt.
Oldal 1 / 2