Filippino Lippi a híres festőművész Filippo Lippi fia volt, és Lucrezia Bruti apácával való törvénytelen kapcsolatából származott. Filippino valójában ugyanazt a keresztnevet viselte, mint az apja, és életében csak ezen a néven ismerték. A művészettörténeti kutatók később a Filippino, azaz kis Filippo nevet adták neki, hogy jobban megkülönböztessék apjától. A fiatal Lippi kezdetben apja felügyelete alatt kezdte meg a képzést. Pratóból Spoletóba költöztek, ahol az idősebb Lippi megbízást kapott az újonnan épült székesegyház freskóinak elkészítésére. Filippino segédkezett apjának, majd 1469-ben bekövetkezett halála után egyedül fejezte be a művet. Lippi ezután apja egyik barátjánál, Fra Don Diamante-nál tanult, majd végül apja egykori tanítványa, Sandro Botticelli műtermében helyezkedett el 1472 körül. Filippino Lippi műveire legnagyobb hatással apja és Botticelli volt.
Lippit már életében nagyra becsülték, különösen freskófestészetéért. Így pályafutása során számos megbízást kapott Firenzében és Rómában. Számos templomot és kápolnát díszített, de a firenzei nemesség is a megrendelői körébe tartozott. Lorenzo de Medici például Botticellivel, a MŰVÉSZ2 és a MŰVÉSZ3 művészekkel együtt őt bízta meg a spedalettói villája freskódíszítésének befejezésével. Lippi leghíresebb művei közé tartozik a "Szent Bernát látomása", a "Bölcsek imádása" vagy a "Szent Katalin misztikus házassága". Valószínűleg mindannyian későbbi, azaz 1480 utáni korszakából származnak, mert míg korábbi művei, amelyeket egyébként csak "Sandro barátja" (Botticelli) aláírással látott el, még erősen emlékeztetnek az utóbbi stílusára, 1480-1485 között kezdte kialakítani saját, egyértelműen keményebb és hatásosabb stílusát. Miután befejezte a római Carafa-kápolnát, amely az egyik legfontosabb freskódíszítése lett, visszatért szülőföldjére, Firenzébe, és haláláig csak ott tevékenykedett.
Filippino Lippi 1497 körül vette feleségül Maddalena a Piero Paolo Montit, akivel 3 fia született. Kortársai körében Lippi nagyon népszerű volt. Dicsérték udvarias, érzékeny, ugyanakkor humoros viselkedését. 47 éves korában halt meg egy akut torokfertőzés következtében. A művész megbecsülése olyan nagy volt, hogy temetése napján a firenzei műhelyek zárva maradtak. Halála után azonban Lippi hamarosan a feledés homályába merült. Ez nem utolsósorban annak volt köszönhető, hogy a nagynevű olasz festők következő generációja, mint a MŰVÉSZET4 és MŰVÉSZET5 már kialakulóban volt. Ma a művészettörténészek Lippit a korai és a magas reneszánsz közötti fontos összekötő kapocsként tartják számon, és a manierizmus egyik előfutárának tekintik. A legfontosabb tanítványai közé tartozik az Raffaellino del Garbo.
Filippino Lippi a híres festőművész Filippo Lippi fia volt, és Lucrezia Bruti apácával való törvénytelen kapcsolatából származott. Filippino valójában ugyanazt a keresztnevet viselte, mint az apja, és életében csak ezen a néven ismerték. A művészettörténeti kutatók később a Filippino, azaz kis Filippo nevet adták neki, hogy jobban megkülönböztessék apjától. A fiatal Lippi kezdetben apja felügyelete alatt kezdte meg a képzést. Pratóból Spoletóba költöztek, ahol az idősebb Lippi megbízást kapott az újonnan épült székesegyház freskóinak elkészítésére. Filippino segédkezett apjának, majd 1469-ben bekövetkezett halála után egyedül fejezte be a művet. Lippi ezután apja egyik barátjánál, Fra Don Diamante-nál tanult, majd végül apja egykori tanítványa, Sandro Botticelli műtermében helyezkedett el 1472 körül. Filippino Lippi műveire legnagyobb hatással apja és Botticelli volt.
Lippit már életében nagyra becsülték, különösen freskófestészetéért. Így pályafutása során számos megbízást kapott Firenzében és Rómában. Számos templomot és kápolnát díszített, de a firenzei nemesség is a megrendelői körébe tartozott. Lorenzo de Medici például Botticellivel, a MŰVÉSZ2 és a MŰVÉSZ3 művészekkel együtt őt bízta meg a spedalettói villája freskódíszítésének befejezésével. Lippi leghíresebb művei közé tartozik a "Szent Bernát látomása", a "Bölcsek imádása" vagy a "Szent Katalin misztikus házassága". Valószínűleg mindannyian későbbi, azaz 1480 utáni korszakából származnak, mert míg korábbi művei, amelyeket egyébként csak "Sandro barátja" (Botticelli) aláírással látott el, még erősen emlékeztetnek az utóbbi stílusára, 1480-1485 között kezdte kialakítani saját, egyértelműen keményebb és hatásosabb stílusát. Miután befejezte a római Carafa-kápolnát, amely az egyik legfontosabb freskódíszítése lett, visszatért szülőföldjére, Firenzébe, és haláláig csak ott tevékenykedett.
Filippino Lippi 1497 körül vette feleségül Maddalena a Piero Paolo Montit, akivel 3 fia született. Kortársai körében Lippi nagyon népszerű volt. Dicsérték udvarias, érzékeny, ugyanakkor humoros viselkedését. 47 éves korában halt meg egy akut torokfertőzés következtében. A művész megbecsülése olyan nagy volt, hogy temetése napján a firenzei műhelyek zárva maradtak. Halála után azonban Lippi hamarosan a feledés homályába merült. Ez nem utolsósorban annak volt köszönhető, hogy a nagynevű olasz festők következő generációja, mint a MŰVÉSZET4 és MŰVÉSZET5 már kialakulóban volt. Ma a művészettörténészek Lippit a korai és a magas reneszánsz közötti fontos összekötő kapocsként tartják számon, és a manierizmus egyik előfutárának tekintik. A legfontosabb tanítványai közé tartozik az Raffaellino del Garbo.
Oldal 1 / 3