Federico Barocci, más néven Fiori da Urbino, nagy olasz festő, rajzoló és grafikus volt. Születési éve nem pontosan ismert, 1526 és 1535 között lehet. Apja Ambrogio di Federico Barocci urbinói szobrász volt, és a jelentős szobrász, Ambrogio da Milano unokája. A fiatal Barocci a Semolei nevű festőművésznél tanult, majd egy ideig anyai nagybátyjánál, Bartolomeo Genga építésznél dolgozott, ahol megtanulta a geometria és a perspektíva alapjait.
1548-ban Federico Barocci Rómába utazott, hogy tanulmányozza többek között Raffaello és Correggio műveit. Néhány év múlva a művész visszatért Urbinóba, és számos megbízást teljesített, mint például a "Szent Cecília" és a "Szent Sebestyén mártíromsága" című festményeket az urbinói székesegyház számára. 1560-ban, visszatérve Rómába, Barocci a Taddeo és Federico Zuccari testvérek műhelyében dolgozott, és Federico Zuccarival együtt freskókat festett a Vatikán termeibe IV. Pius pápa megbízásából. "Négy erény" című festménye nagyon híres lett.
A római munka során Federico Barocci súlyosan megbetegedett. Lehet, hogy egy festőtársa mérgezte meg, aki irigyelte a hírnevét. Túlélte, de sokáig nagyon legyengült, és emiatt törékeny is volt. A művész tehát 1563 körül visszatért Urbinóba, és élete végéig szülőföldjén maradt. Francesco Maria II. della Rovere urbinói herceg védte őt, és további megbízásokat adott neki. A külföldi egyházi és világi méltóságok, sőt királyok és császárok minden kísérletét, hogy udvarukba csábítsák, egészségi állapota miatt visszautasította. Ehelyett otthoni műtermében, Urbinóban, teljesen sajátos és összetéveszthetetlen stílusban alkotta meg leghíresebb festményeit, mint például a "Keresztről való levétel", a "Pihenés a menekülésen", a "Krisztus születése", a "Madonna del Popolo", az "Annunciáció" és az "Utolsó vacsora" két ábrázolása.
Federico Barocci olyan festő volt, aki nagyon módszeresen dolgozott, számtalan vázlatot készített a tényleges festmények előtt. Kompozíciós és figuratív tanulmányokat készített modellekkel, kísérletezett a világítással, perspektívával, színekkel. Hagyatékában több mint 2000 rajza található. A művész 1612-ben szülővárosában halt meg.
Federico Barocci, más néven Fiori da Urbino, nagy olasz festő, rajzoló és grafikus volt. Születési éve nem pontosan ismert, 1526 és 1535 között lehet. Apja Ambrogio di Federico Barocci urbinói szobrász volt, és a jelentős szobrász, Ambrogio da Milano unokája. A fiatal Barocci a Semolei nevű festőművésznél tanult, majd egy ideig anyai nagybátyjánál, Bartolomeo Genga építésznél dolgozott, ahol megtanulta a geometria és a perspektíva alapjait.
1548-ban Federico Barocci Rómába utazott, hogy tanulmányozza többek között Raffaello és Correggio műveit. Néhány év múlva a művész visszatért Urbinóba, és számos megbízást teljesített, mint például a "Szent Cecília" és a "Szent Sebestyén mártíromsága" című festményeket az urbinói székesegyház számára. 1560-ban, visszatérve Rómába, Barocci a Taddeo és Federico Zuccari testvérek műhelyében dolgozott, és Federico Zuccarival együtt freskókat festett a Vatikán termeibe IV. Pius pápa megbízásából. "Négy erény" című festménye nagyon híres lett.
A római munka során Federico Barocci súlyosan megbetegedett. Lehet, hogy egy festőtársa mérgezte meg, aki irigyelte a hírnevét. Túlélte, de sokáig nagyon legyengült, és emiatt törékeny is volt. A művész tehát 1563 körül visszatért Urbinóba, és élete végéig szülőföldjén maradt. Francesco Maria II. della Rovere urbinói herceg védte őt, és további megbízásokat adott neki. A külföldi egyházi és világi méltóságok, sőt királyok és császárok minden kísérletét, hogy udvarukba csábítsák, egészségi állapota miatt visszautasította. Ehelyett otthoni műtermében, Urbinóban, teljesen sajátos és összetéveszthetetlen stílusban alkotta meg leghíresebb festményeit, mint például a "Keresztről való levétel", a "Pihenés a menekülésen", a "Krisztus születése", a "Madonna del Popolo", az "Annunciáció" és az "Utolsó vacsora" két ábrázolása.
Federico Barocci olyan festő volt, aki nagyon módszeresen dolgozott, számtalan vázlatot készített a tényleges festmények előtt. Kompozíciós és figuratív tanulmányokat készített modellekkel, kísérletezett a világítással, perspektívával, színekkel. Hagyatékában több mint 2000 rajza található. A művész 1612-ben szülővárosában halt meg.
Oldal 1 / 2