Eugène Louis Lami francia festő csaknem egy egész évszázadon keresztül élte át a művészet változásait. Ez a változások évszázada volt, és művészeti szempontból a klasszicizmus empire festészetétől az impresszionizmus fényárban úszó tájképeiig terjedt. A festészeti stílusok gyorsan változtak, alkalmazkodva a technológiai fejlődés sebességéhez. Lami egy olyan korszakban élt, amelynek festészete a valóság magas fokának elérésére tartott igényt. A művészektől részletes és valósághű ábrázolást követeltek meg. A korábbi korszakokkal ellentétben a jeleneteknek egyszerre kellett hangulatosnak és érzelmi összetevőjűnek lenniük. Egy festmény értékéről kizárólag az Académie des Beaux-Arts konzervatív professzorai döntöttek. Ezek voltak azok a megszentelt termek, ahol a szalonokat tartották, és ahol egy művész sikere vagy sikertelensége eldőlhetett.
Eugène Louis Lami a húszas években debütált, és kivívta a professzorok megbecsülését. A festő ekkorra már csaták és katonai jelenetek ábrázolására specializálódott. A nagy vásznakat a helyzetek részletes ismeretével töltötte meg. Az Eugène által festett képek gazdag tapasztalataiból fakadtak. Kiterjedt utazásai Európa-szerte és a krími hadszíntéren lehetővé tették számára, hogy átélje a csaták eseményeit. Lami olyan csaták újrajátszására vállalt megbízásokat, amelyeknek ő bizonyíthatóan nem volt megfigyelője. Sok jelenet látszólag nagyfokú valóságtartalommal bír, de képzeletbeli. Lami katonai tájképeket ábrázoló festményei felkeltették a francia királyi család figyelmét. Tervezték, hogy a versailles-i kastélyt múzeummá alakítják, és Eugène-t az a megtiszteltetés érte, hogy műveit a gyűjteménybe helyezze, és így udvari festővé lépjen elő.
A király megbízása változást hozott a művész életében. Az udvari életbe való betekintés és a finom társasággal való kapcsolat befolyásolta a francia festő munkásságát. Lami több időt szentelt azoknak a jeleneteknek a festésére, amelyeket a társasági élet kínált neki. A festő ugyanakkor elfordult az olajjal vászonra festéstől, és ezentúl inkább az akvarellt részesítette előnyben. Művei kisebbek és élénkebbek lettek. A festő teljes átalakuláson ment keresztül munkásságában. Az ő világa a szalonok és a boulevardok csillogó élete lett. Lami megörökítette az estélyek sziporkázó nevetését. Megfestette a gyönyörű ruhákat és a finom dekoltázsokat. Az urak egyenruhája csillogott, és már nem emlékeztetett a korábbi munkák parancsnokaira. Laminak sikerült megéreznie a mai társadalom kecsességét és báját, és hangulatosan ábrázolnia. Késői művészi éveiben Lami ismét átorientálódott, és történelmi motívumok festésének szentelte magát. Eugène világában dicsőséges pillanatok és idők voltak azok, amelyeket öregkoráig megörökített az utókor számára.
Eugène Louis Lami francia festő csaknem egy egész évszázadon keresztül élte át a művészet változásait. Ez a változások évszázada volt, és művészeti szempontból a klasszicizmus empire festészetétől az impresszionizmus fényárban úszó tájképeiig terjedt. A festészeti stílusok gyorsan változtak, alkalmazkodva a technológiai fejlődés sebességéhez. Lami egy olyan korszakban élt, amelynek festészete a valóság magas fokának elérésére tartott igényt. A művészektől részletes és valósághű ábrázolást követeltek meg. A korábbi korszakokkal ellentétben a jeleneteknek egyszerre kellett hangulatosnak és érzelmi összetevőjűnek lenniük. Egy festmény értékéről kizárólag az Académie des Beaux-Arts konzervatív professzorai döntöttek. Ezek voltak azok a megszentelt termek, ahol a szalonokat tartották, és ahol egy művész sikere vagy sikertelensége eldőlhetett.
Eugène Louis Lami a húszas években debütált, és kivívta a professzorok megbecsülését. A festő ekkorra már csaták és katonai jelenetek ábrázolására specializálódott. A nagy vásznakat a helyzetek részletes ismeretével töltötte meg. Az Eugène által festett képek gazdag tapasztalataiból fakadtak. Kiterjedt utazásai Európa-szerte és a krími hadszíntéren lehetővé tették számára, hogy átélje a csaták eseményeit. Lami olyan csaták újrajátszására vállalt megbízásokat, amelyeknek ő bizonyíthatóan nem volt megfigyelője. Sok jelenet látszólag nagyfokú valóságtartalommal bír, de képzeletbeli. Lami katonai tájképeket ábrázoló festményei felkeltették a francia királyi család figyelmét. Tervezték, hogy a versailles-i kastélyt múzeummá alakítják, és Eugène-t az a megtiszteltetés érte, hogy műveit a gyűjteménybe helyezze, és így udvari festővé lépjen elő.
A király megbízása változást hozott a művész életében. Az udvari életbe való betekintés és a finom társasággal való kapcsolat befolyásolta a francia festő munkásságát. Lami több időt szentelt azoknak a jeleneteknek a festésére, amelyeket a társasági élet kínált neki. A festő ugyanakkor elfordult az olajjal vászonra festéstől, és ezentúl inkább az akvarellt részesítette előnyben. Művei kisebbek és élénkebbek lettek. A festő teljes átalakuláson ment keresztül munkásságában. Az ő világa a szalonok és a boulevardok csillogó élete lett. Lami megörökítette az estélyek sziporkázó nevetését. Megfestette a gyönyörű ruhákat és a finom dekoltázsokat. Az urak egyenruhája csillogott, és már nem emlékeztetett a korábbi munkák parancsnokaira. Laminak sikerült megéreznie a mai társadalom kecsességét és báját, és hangulatosan ábrázolnia. Késői művészi éveiben Lami ismét átorientálódott, és történelmi motívumok festésének szentelte magát. Eugène világában dicsőséges pillanatok és idők voltak azok, amelyeket öregkoráig megörökített az utókor számára.
Oldal 1 / 2