Oldal 1 / 1
Eugène Verboeckhoven alkotói korszaka egybeesett egy olyan történelmi korszakkal, amelyet nagy felfordulások jellemeztek. Hosszú küzdelmek után Belgium kikiáltotta függetlenségét Hollandiától, és Brüsszel lett a királyság fővárosa. Eugène ekkor alig több mint harmincéves volt, és mélyen bekapcsolódott a függetlenségi harcba. Verboeckhoven egészen addig az eseményig a kereséssel töltötte az idejét. A holland művészek már a 17. században állatokat választottak motívumként. Eugène inspirációt talált a lovak ábrázolásában a Adriaen van de Velde és Abraham van Calraet műveken. Az ARTISTREPLEPLACE2 az állatok elhelyezésére tett kísérleteket is mutatja a motívumválasztásban. Eugène Verboeckhoven utazik és vázlatokat gyűjt. Számtalan könyvet tölt meg az egyes állatok és alakok vázlataival. Célja a naturalista festészet volt. Az ábrázolásnak élethűnek kell lennie, és mentesnek kell lennie a torzítástól és az értelmezéstől. A naturalizmus megközelítése már a korábbi korszakokban is megfigyelhető. A festészet további fejlődése és a 19. század elején kialakuló jólét a naturalista festészeti stílus reneszánszához vezetett.
Verboeckhoven a műtermében tájképeket alkotott. Az állatok visszatérő téma voltak. A vázlatok repertoárjából merített, és kirakós játékként rakta össze őket. Jellemző az élénk kék égbolt, amelynek hatását a művész lapis lazuli keverékével érte el. Az állatábrázolások a festő jó megfigyelőképességéről tanúskodnak - tehetsége romantikus hangulatot áraszt a festményekből. A nagyvárosok nagy vásárlóerővel rendelkező lakói nagy érdeklődést mutatnak a. A művek harmonizálnak a jól berendezett szalonokkal, és mentesek az illetlenségtől.Egy Verboeckhoven-festmény idillt jelent, nem pedig társadalmi sértést. Eugène Verboeckhoven nemcsak művész, hanem üzletember is volt, és a legendák szerint egy festmény ára attól függött, hogy hány állat van rajta. A kevésbé tehetős műgyűjtők kisebb csordát kaptak. Verboeckhoven jellegzetes stíluseszköze az alacsonyan fekvő horizont. Ez olyan szintre emeli a nézőt, amely közelséget és érzelmeket vált ki. Verboeckhoven polarizált még életében, voltak néhány lelkes, ARTISTREPLEPLACE3 írta egy utazás a testvére ...a szép dolgok, még a szörnyű dolgok, mint az életnagyságú tehenek az istenfélő Verboeckhoven....
Az állatfestészet nagy kedvelője volt a belga király. Eugène Verboeckhoven kapott megbízást a királynő kutyájának megfestésére. Nincs feljegyzés arról, hogy I. Leopold király hány festményt vásárolt. Ezt később egy lovas portré megrendelése követte, majd a festő a Leopold-rend lovagjává nevezték ki.
Eugène Verboeckhoven alkotói korszaka egybeesett egy olyan történelmi korszakkal, amelyet nagy felfordulások jellemeztek. Hosszú küzdelmek után Belgium kikiáltotta függetlenségét Hollandiától, és Brüsszel lett a királyság fővárosa. Eugène ekkor alig több mint harmincéves volt, és mélyen bekapcsolódott a függetlenségi harcba. Verboeckhoven egészen addig az eseményig a kereséssel töltötte az idejét. A holland művészek már a 17. században állatokat választottak motívumként. Eugène inspirációt talált a lovak ábrázolásában a Adriaen van de Velde és Abraham van Calraet műveken. Az ARTISTREPLEPLACE2 az állatok elhelyezésére tett kísérleteket is mutatja a motívumválasztásban. Eugène Verboeckhoven utazik és vázlatokat gyűjt. Számtalan könyvet tölt meg az egyes állatok és alakok vázlataival. Célja a naturalista festészet volt. Az ábrázolásnak élethűnek kell lennie, és mentesnek kell lennie a torzítástól és az értelmezéstől. A naturalizmus megközelítése már a korábbi korszakokban is megfigyelhető. A festészet további fejlődése és a 19. század elején kialakuló jólét a naturalista festészeti stílus reneszánszához vezetett.
Verboeckhoven a műtermében tájképeket alkotott. Az állatok visszatérő téma voltak. A vázlatok repertoárjából merített, és kirakós játékként rakta össze őket. Jellemző az élénk kék égbolt, amelynek hatását a művész lapis lazuli keverékével érte el. Az állatábrázolások a festő jó megfigyelőképességéről tanúskodnak - tehetsége romantikus hangulatot áraszt a festményekből. A nagyvárosok nagy vásárlóerővel rendelkező lakói nagy érdeklődést mutatnak a. A művek harmonizálnak a jól berendezett szalonokkal, és mentesek az illetlenségtől.Egy Verboeckhoven-festmény idillt jelent, nem pedig társadalmi sértést. Eugène Verboeckhoven nemcsak művész, hanem üzletember is volt, és a legendák szerint egy festmény ára attól függött, hogy hány állat van rajta. A kevésbé tehetős műgyűjtők kisebb csordát kaptak. Verboeckhoven jellegzetes stíluseszköze az alacsonyan fekvő horizont. Ez olyan szintre emeli a nézőt, amely közelséget és érzelmeket vált ki. Verboeckhoven polarizált még életében, voltak néhány lelkes, ARTISTREPLEPLACE3 írta egy utazás a testvére ...a szép dolgok, még a szörnyű dolgok, mint az életnagyságú tehenek az istenfélő Verboeckhoven....
Az állatfestészet nagy kedvelője volt a belga király. Eugène Verboeckhoven kapott megbízást a királynő kutyájának megfestésére. Nincs feljegyzés arról, hogy I. Leopold király hány festményt vásárolt. Ezt később egy lovas portré megrendelése követte, majd a festő a Leopold-rend lovagjává nevezték ki.