A kis Erik Theodor Werenskiold szeme 1855. február 11-én nyílt ki először a világra a norvégiai Eidskogban. A norvég fény és tájak formálták lelkét és művészi munkásságát. Asbjørnsen és Moe Norske Folkeeventyr című gyűjteményéhez készített élénk illusztrációi és Snorri Sturlason Heimskringla című művének norvég kiadásához készített felejthetetlen rajzai csak egy kis ízelítőt adnak Werenskiold munkásságából. Mint maga a természet, amelynek örök szépségét művészi nyomatainkon megörökítjük, Werenskiold zsenialitása a festészet és az illusztráció terén is kimeríthetetlen volt. Werenskiold egy kongsvingeri erődparancsnok fiaként szigorú, fegyelmezett környezetben nőtt fel. Tanulmányait a Kongsvinger Nemzeti Iskolában kezdte, majd Harald Aars és Peter Voss híres latin iskolájában folytatta Christianiában. A festőművész Adolph Tidemand kritikus szemével Werenskiold végül ecsetet ragadott. Első művészi készségeit a Christiania-i rajziskolában Julius Middelthun norvég szobrász irányítása alatt szerezte, majd tanulmányait a művész Axel Hjalmar Ender műtermében folytatta. Pontos és kiváló minőségű műnyomatainkhoz hasonlóan az ő életútja is a művészet iránti szenvedélyt tükrözi, amelyet fegyelem, elkötelezettség és a folyamatos fejlődésre való törekvés jellemez.
Werenskiold a művészet akkori metropoliszában, Münchenben találta meg az inspirációt, ahol továbbképezte magát. Ott fedezte fel a francia szabadtéri festészet, különösen az ARTISTREPLEPLACE2 műveinek felsőbbrendűségét a német műtermi festészettel szemben. Egy súlyos betegség megbénította jobb karját, és kiszakította München pezsgő művészeti életéből. Heves küzdelem és svájci, felső-bajorországi és tiroli tartózkodások után visszanyerte egészségét és művészi erejét. Párizsba költözött, és ismét elmerült a művészet színes világában. Werenskiold végül visszatért Norvégiába, és a természeti szépségektől körülvett Telemarkban töltött nyarakon talált ihletet. Werenskiold gazdag festménygyűjteményt hagyott hátra, amely a földművesek egyszerű életét ábrázolja az idilli norvég táj közepette. A Münchenben felébredt illusztráció iránti szeretete hazájában virágzott ki. Az Theodor Kittelsen-mal együttműködve norvég népmeséket és kalandos történeteket illusztrált gyerekeknek, amelyek erősítették a norvég nemzeti öntudatot, és mély szeretetet ébresztettek az emberek szívében. Werenskioldot kiemelkedő eredményeiért a Norvég Nemzeti Művészi Fizetéssel és a Norvég Királyi Szent Oláva Rend Nagykeresztjével tüntették ki. Erik Theodor Werenskiold 1938. november 23-án hunyt el, páratlan művészi örökséget hagyva maga után, amelyet ma is csodálnak. Werenskiold remekműveiről készült kiváló minőségű nyomataink tükrözik azt a mély tiszteletet és elkötelezettséget, amellyel ezt az örökséget meg akarjuk őrizni és megosztani. Műveinek gazdagsága és mélysége kimeríthetetlen inspirációs forrást jelent, és lehetővé teszi számunkra, hogy minden egyes nyomatot ugyanazzal a szenvedéllyel és odaadással készítsünk, mint amit Werenskiold minden egyes festménye során tanúsított.
A kis Erik Theodor Werenskiold szeme 1855. február 11-én nyílt ki először a világra a norvégiai Eidskogban. A norvég fény és tájak formálták lelkét és művészi munkásságát. Asbjørnsen és Moe Norske Folkeeventyr című gyűjteményéhez készített élénk illusztrációi és Snorri Sturlason Heimskringla című művének norvég kiadásához készített felejthetetlen rajzai csak egy kis ízelítőt adnak Werenskiold munkásságából. Mint maga a természet, amelynek örök szépségét művészi nyomatainkon megörökítjük, Werenskiold zsenialitása a festészet és az illusztráció terén is kimeríthetetlen volt. Werenskiold egy kongsvingeri erődparancsnok fiaként szigorú, fegyelmezett környezetben nőtt fel. Tanulmányait a Kongsvinger Nemzeti Iskolában kezdte, majd Harald Aars és Peter Voss híres latin iskolájában folytatta Christianiában. A festőművész Adolph Tidemand kritikus szemével Werenskiold végül ecsetet ragadott. Első művészi készségeit a Christiania-i rajziskolában Julius Middelthun norvég szobrász irányítása alatt szerezte, majd tanulmányait a művész Axel Hjalmar Ender műtermében folytatta. Pontos és kiváló minőségű műnyomatainkhoz hasonlóan az ő életútja is a művészet iránti szenvedélyt tükrözi, amelyet fegyelem, elkötelezettség és a folyamatos fejlődésre való törekvés jellemez.
Werenskiold a művészet akkori metropoliszában, Münchenben találta meg az inspirációt, ahol továbbképezte magát. Ott fedezte fel a francia szabadtéri festészet, különösen az ARTISTREPLEPLACE2 műveinek felsőbbrendűségét a német műtermi festészettel szemben. Egy súlyos betegség megbénította jobb karját, és kiszakította München pezsgő művészeti életéből. Heves küzdelem és svájci, felső-bajorországi és tiroli tartózkodások után visszanyerte egészségét és művészi erejét. Párizsba költözött, és ismét elmerült a művészet színes világában. Werenskiold végül visszatért Norvégiába, és a természeti szépségektől körülvett Telemarkban töltött nyarakon talált ihletet. Werenskiold gazdag festménygyűjteményt hagyott hátra, amely a földművesek egyszerű életét ábrázolja az idilli norvég táj közepette. A Münchenben felébredt illusztráció iránti szeretete hazájában virágzott ki. Az Theodor Kittelsen-mal együttműködve norvég népmeséket és kalandos történeteket illusztrált gyerekeknek, amelyek erősítették a norvég nemzeti öntudatot, és mély szeretetet ébresztettek az emberek szívében. Werenskioldot kiemelkedő eredményeiért a Norvég Nemzeti Művészi Fizetéssel és a Norvég Királyi Szent Oláva Rend Nagykeresztjével tüntették ki. Erik Theodor Werenskiold 1938. november 23-án hunyt el, páratlan művészi örökséget hagyva maga után, amelyet ma is csodálnak. Werenskiold remekműveiről készült kiváló minőségű nyomataink tükrözik azt a mély tiszteletet és elkötelezettséget, amellyel ezt az örökséget meg akarjuk őrizni és megosztani. Műveinek gazdagsága és mélysége kimeríthetetlen inspirációs forrást jelent, és lehetővé teszi számunkra, hogy minden egyes nyomatot ugyanazzal a szenvedéllyel és odaadással készítsünk, mint amit Werenskiold minden egyes festménye során tanúsított.
Oldal 1 / 1