Horace Emile Jean Vernet francia művész volt, aki történelmi és katonai eseményeket örökített meg festményein. Emellett litográfusként is tevékenykedett. Vernet művészi képzettségének nagy részét apjától Antoine Charles Horace és nagyapjától Jean-Michel Moreau kapta. További gyakorlati tapasztalatokat a francia festőművész François-André Vincent-nél szerzett. Horace Emile Jean Vernet katonai festőként a katonai konfliktusokat és azok hatásait örökítette meg képekben. A képek egyrészt betekintést nyújtottak az eseményekbe, és a korabeli tudósítás egyik módját jelentették. Másrészt a képek stíluseszközei azt mutatják, hogy propagandáról és ideológiai motivációról is szóltak. 1814-ben Horace Emile Jean Vernet maga is jelen volt a Napóleon alatti hódító háborúkban. Bon-Adrien-Jeannot de Moncey francia tábornok alatt Vernet saját bőrén tapasztalta meg a Clichy-gát védelmét. Ezen élményekről szerzett benyomásai kerültek bele az 1820-ban készült "Defense de la barrière Clichy" című festményébe. Katonai műveinek többsége erősen idealizált módon ábrázolja a francia katonákat. Néhány művében eltér ettől az ábrázolási típustól, és kevésbé stilizált módon mutatja be a katonákat.
Ezután apjával tanulmányútra ment Olaszországba. Az utazás lett az egyik szenvedélye. Egyik tanítványával 1839-ben keleti útra indult. Visszatérése után egy különleges fejlemény segítette hozzá a nagy művészi sikerhez: Vernet csataképei maradandó benyomást tettek Fülöp Lajos királyra, így mecénásként támogatta őt. A francia festő népszerűsége ennek a fejleménynek köszönhetően nagymértékben megnőtt. 1836-ban és 1845-ben Vernet Oroszországba utazott, ahol a cári családról készített portrékat. Pályafutása során Vernet számos megbízást fogadott el híres személyiségektől, és számos festménye díszítette a versailles-i kastélyt. Egyik hobbija volt a dagerrotípia, a fényképezés korai formája. Utazásairól és élményeiről készített fényképeket használt művei alapjául. Sajnos a fényképek közül sok ma már nem létezik. Élete utolsó szakaszában a művészt súlyos sorscsapás érte. Egy lovasbalesetben súlyosan megsérült. A sérülés következményei miatt fel kellett hagynia művészi munkájával. Vernet 1863-ban, 73 éves korában halt meg Párizsban.
Horace Emile Jean Vernet francia művész volt, aki történelmi és katonai eseményeket örökített meg festményein. Emellett litográfusként is tevékenykedett. Vernet művészi képzettségének nagy részét apjától Antoine Charles Horace és nagyapjától Jean-Michel Moreau kapta. További gyakorlati tapasztalatokat a francia festőművész François-André Vincent-nél szerzett. Horace Emile Jean Vernet katonai festőként a katonai konfliktusokat és azok hatásait örökítette meg képekben. A képek egyrészt betekintést nyújtottak az eseményekbe, és a korabeli tudósítás egyik módját jelentették. Másrészt a képek stíluseszközei azt mutatják, hogy propagandáról és ideológiai motivációról is szóltak. 1814-ben Horace Emile Jean Vernet maga is jelen volt a Napóleon alatti hódító háborúkban. Bon-Adrien-Jeannot de Moncey francia tábornok alatt Vernet saját bőrén tapasztalta meg a Clichy-gát védelmét. Ezen élményekről szerzett benyomásai kerültek bele az 1820-ban készült "Defense de la barrière Clichy" című festményébe. Katonai műveinek többsége erősen idealizált módon ábrázolja a francia katonákat. Néhány művében eltér ettől az ábrázolási típustól, és kevésbé stilizált módon mutatja be a katonákat.
Ezután apjával tanulmányútra ment Olaszországba. Az utazás lett az egyik szenvedélye. Egyik tanítványával 1839-ben keleti útra indult. Visszatérése után egy különleges fejlemény segítette hozzá a nagy művészi sikerhez: Vernet csataképei maradandó benyomást tettek Fülöp Lajos királyra, így mecénásként támogatta őt. A francia festő népszerűsége ennek a fejleménynek köszönhetően nagymértékben megnőtt. 1836-ban és 1845-ben Vernet Oroszországba utazott, ahol a cári családról készített portrékat. Pályafutása során Vernet számos megbízást fogadott el híres személyiségektől, és számos festménye díszítette a versailles-i kastélyt. Egyik hobbija volt a dagerrotípia, a fényképezés korai formája. Utazásairól és élményeiről készített fényképeket használt művei alapjául. Sajnos a fényképek közül sok ma már nem létezik. Élete utolsó szakaszában a művészt súlyos sorscsapás érte. Egy lovasbalesetben súlyosan megsérült. A sérülés következményei miatt fel kellett hagynia művészi munkájával. Vernet 1863-ban, 73 éves korában halt meg Párizsban.
Oldal 1 / 4