A brit Edward Lear (1812 - 1888) tájképfestő, rajzoló és író volt, aki leginkább a viktoriánus korszak nonszensz irodalmáról ismert. Lear 15 éves korára rajzolóként kereste a kenyerét, miután apja rossz spekulációi miatt a család elszegényedett. Első papagáj-illusztrációi 1830-ban jelentek meg, és a következő években Lear ornitológiai festőként szerzett hírneve lehetővé tette, hogy számos megbízást kapjon Lord Stanley, a londoni Zoológiai Társaság elnöke számára. 1835-ben Lear úgy döntött, hogy tájképfestő akar lenni. Bár Lear egész életében epilepsziától és depressziótól szenvedett, 1836-tól európai utazásokra vállalkozott, amelyek során számos rajzot készített, amelyeket később akvarellekké vagy olajfestményekké alakított át. Összesen három nagy kötetet jelentetett meg az utazásai során készült madár- és állatrajzokból, valamint hét könyvet az utazásairól.
Az 1859-es "MŰVÉSZETI TÉR0" című festményéhez rajzok és akvarellek is készültek. Tájképeit általában tiszta tájképnek tervezte, mint az 1858-as "MŰVÉSZTÉR1"-en. 1860-ban a "MŰVÉSZTÉR2"-en viszont egy birkanyáj élénkíti a buja zöld tájat. Más a helyzet a "Piramisok útja, Gizah" című, 1860-ban készült festményen, ahol a táj a piramisokkal a háttérben hátrébb áll, míg középen az emberekkel és számos állatukkal teli sugárút látható.
A brit Edward Lear (1812 - 1888) tájképfestő, rajzoló és író volt, aki leginkább a viktoriánus korszak nonszensz irodalmáról ismert. Lear 15 éves korára rajzolóként kereste a kenyerét, miután apja rossz spekulációi miatt a család elszegényedett. Első papagáj-illusztrációi 1830-ban jelentek meg, és a következő években Lear ornitológiai festőként szerzett hírneve lehetővé tette, hogy számos megbízást kapjon Lord Stanley, a londoni Zoológiai Társaság elnöke számára. 1835-ben Lear úgy döntött, hogy tájképfestő akar lenni. Bár Lear egész életében epilepsziától és depressziótól szenvedett, 1836-tól európai utazásokra vállalkozott, amelyek során számos rajzot készített, amelyeket később akvarellekké vagy olajfestményekké alakított át. Összesen három nagy kötetet jelentetett meg az utazásai során készült madár- és állatrajzokból, valamint hét könyvet az utazásairól.
Az 1859-es "MŰVÉSZETI TÉR0" című festményéhez rajzok és akvarellek is készültek. Tájképeit általában tiszta tájképnek tervezte, mint az 1858-as "MŰVÉSZTÉR1"-en. 1860-ban a "MŰVÉSZTÉR2"-en viszont egy birkanyáj élénkíti a buja zöld tájat. Más a helyzet a "Piramisok útja, Gizah" című, 1860-ban készült festményen, ahol a táj a piramisokkal a háttérben hátrébb áll, míg középen az emberekkel és számos állatukkal teli sugárút látható.
Oldal 1 / 19