Skócia és az egész brit királyság Viktória királynő befolyása alatt állt. A század Angliát vezető gazdasági hatalommá tette. Aligha volt még egy európai országban olyan érett az ipar, mint a viktoriánus Angliában. A művészet a kiábrándultság és az angol tájképfestők hagyománya között ingadozott. A virágzó angol középosztály szeretett visszavonulni és romantikus tájakkal körülvenni magát. David Murray egy cipész fiaként született, és a társadalom hagyományos értékrendje nem irányozta elő, hogy magasabb osztályokba kerüljön. Murray ezért először egy szakmát választott, és mellékesen művészeti tanulmányokat kezdett folytatni. Húszas évei közepén Dávid otthagyta a kereskedelmet, amely addig a megélhetését biztosította, és teljesen a festészetnek szentelte magát.
David Murray munkásságára a tájképek jellemzőek. Különösen skót szülőföldje számos festményén megtalálható. A festő visszatérő motívuma a Tay folyó, amely a romantikus Felföldön folyik keresztül. Később Londonba költözve Murray is megkedvelte Anglia természetét. Az angol tájképfestők a természet ábrázolásának sajátos módját fejlesztették ki. Ezek az akvarell és a ködös könnyedség tájai. Gainsborough és Turner alakokat vitt a gyakran gömbölyded tájképekbe, és társadalmilag elfogadottá tette a művelt tájak ábrázolását. Murray ezen az úton haladt tovább. A figurák meghódítják a tájat anélkül, hogy a költői kifejezést megsemmisítenék. A "My love has gone a-sailing" című festmény egy fiatal nőt ábrázol, aki egy sziklás tengerparti tájban áll és a tengerre néz. A távolban vitorlás hajók haladnak a tengeren. Murray ezzel a festménnyel érzelmekkel teli művet alkotott, amit a színválasztás is alátámaszt.
David Murray munkássága sok angol ember igényeit és vágyait szólaltatta meg. Az ország gazdasági sikerei ellenére sokan visszavágytak az iparosodás előtti idők harmóniájába és tisztaságába. Teljesen természetes tehát, hogy a művész sikert aratott. Magángyűjtők és a Tate Galéria udvarolt a művész tájképeinek. Murray európai utazásokat tett, és a festészetben keresett impulzusokat. Murray azonban nem vetette el az angol tájképfestők egyéni festészeti stílusát. A siker elismerést hozott a művész számára. A Királyi Akadémia tagja, majd elnöke lett. Lovagi címét művészi eredményeinek csúcspontjának tekinthetjük. A művész 1918-tól 1933-ban bekövetkezett haláláig Sir David Murray-nek nevezhette magát.
Skócia és az egész brit királyság Viktória királynő befolyása alatt állt. A század Angliát vezető gazdasági hatalommá tette. Aligha volt még egy európai országban olyan érett az ipar, mint a viktoriánus Angliában. A művészet a kiábrándultság és az angol tájképfestők hagyománya között ingadozott. A virágzó angol középosztály szeretett visszavonulni és romantikus tájakkal körülvenni magát. David Murray egy cipész fiaként született, és a társadalom hagyományos értékrendje nem irányozta elő, hogy magasabb osztályokba kerüljön. Murray ezért először egy szakmát választott, és mellékesen művészeti tanulmányokat kezdett folytatni. Húszas évei közepén Dávid otthagyta a kereskedelmet, amely addig a megélhetését biztosította, és teljesen a festészetnek szentelte magát.
David Murray munkásságára a tájképek jellemzőek. Különösen skót szülőföldje számos festményén megtalálható. A festő visszatérő motívuma a Tay folyó, amely a romantikus Felföldön folyik keresztül. Később Londonba költözve Murray is megkedvelte Anglia természetét. Az angol tájképfestők a természet ábrázolásának sajátos módját fejlesztették ki. Ezek az akvarell és a ködös könnyedség tájai. Gainsborough és Turner alakokat vitt a gyakran gömbölyded tájképekbe, és társadalmilag elfogadottá tette a művelt tájak ábrázolását. Murray ezen az úton haladt tovább. A figurák meghódítják a tájat anélkül, hogy a költői kifejezést megsemmisítenék. A "My love has gone a-sailing" című festmény egy fiatal nőt ábrázol, aki egy sziklás tengerparti tájban áll és a tengerre néz. A távolban vitorlás hajók haladnak a tengeren. Murray ezzel a festménnyel érzelmekkel teli művet alkotott, amit a színválasztás is alátámaszt.
David Murray munkássága sok angol ember igényeit és vágyait szólaltatta meg. Az ország gazdasági sikerei ellenére sokan visszavágytak az iparosodás előtti idők harmóniájába és tisztaságába. Teljesen természetes tehát, hogy a művész sikert aratott. Magángyűjtők és a Tate Galéria udvarolt a művész tájképeinek. Murray európai utazásokat tett, és a festészetben keresett impulzusokat. Murray azonban nem vetette el az angol tájképfestők egyéni festészeti stílusát. A siker elismerést hozott a művész számára. A Királyi Akadémia tagja, majd elnöke lett. Lovagi címét művészi eredményeinek csúcspontjának tekinthetjük. A művész 1918-tól 1933-ban bekövetkezett haláláig Sir David Murray-nek nevezhette magát.
Oldal 1 / 1