Christian Rohlfs művészi képzése egy véletlen folytán jött létre, amikor 15 éves korában leesett egy fáról, és súlyos lábsérülést szenvedett. Két évet töltött kórházban. Ez idő alatt orvosától, Dr. Ernst Stollétól kapott ceruzát és rajzpapírt, hogy leküzdje unalmát, aki nem sokkal később felismerte a fiú tehetségét, és bemutatta őt Ludwig Pietsch festőnek és művészeti írónak Berlinben. Pietsch ajánlotta neki a weimari Nagyhercegi Művészeti Akadémiát, ahol nem sokkal később elkezdett figurális és történeti festészetet tanulni. Amikor Rohlfs 24 éves volt, a lábában krónikus csontvelőbetegség támadta meg, így a lábát amputálni kellett. Egy évvel később Rohlfs folytatta tanulmányait. Rohlfs művei különböző időfolyamokat tükröznek, mivel stílusát folyamatosan az aktuális eseményekhez igazította, és lépést tartott a korral.
Tanulmányai után az impresszionizmusra összpontosított, mígnem meghívták a Hoof-kastélyba, hogy portrékat és a kastélyt ábrázoló festményeket készítsen. Végül korának legjelentősebb műgyűjtője, Ernst Osthaus meghívta Hagenbe, a Folkwang Múzeumba, ahol festőiskolát kellett vezetnie. A projekt azonban megbukott. Később Rohlfs megismerkedett az expresszionizmussal, amely jobban megfelelt az ízlésének, és amelynek ettől kezdve szentelte magát. Rohlfs csak 70 éves korában vette feleségül akkor még fiatal feleségét, a mindössze 22 éves Helene Vogtot. Emellett a Deutscher Künstlerbund zsűritagjává választották, ami új motivációt adott neki munkájához. 75. születésnapja után ismét stílust váltott, és ettől kezdve városképeket és tájképeket ábrázolt. Röviddel később növényeket festett.
A nemzetiszocialisták hatalomátvétele után Rohlfs számos művét az akkori politikus, Joseph Goebbels "degeneráltként" elkobozta, eltiltották a festészettől, és egy nappal halála előtt kizárták a berlini Porosz Művészeti Akadémiáról. Életében számos kitüntetés jelzi azonban, hogy milyen elismerést élvezett. Rohlfs az expresszionizmus legfontosabb képviselőjeként vonult be a művészettörténetbe.
Christian Rohlfs művészi képzése egy véletlen folytán jött létre, amikor 15 éves korában leesett egy fáról, és súlyos lábsérülést szenvedett. Két évet töltött kórházban. Ez idő alatt orvosától, Dr. Ernst Stollétól kapott ceruzát és rajzpapírt, hogy leküzdje unalmát, aki nem sokkal később felismerte a fiú tehetségét, és bemutatta őt Ludwig Pietsch festőnek és művészeti írónak Berlinben. Pietsch ajánlotta neki a weimari Nagyhercegi Művészeti Akadémiát, ahol nem sokkal később elkezdett figurális és történeti festészetet tanulni. Amikor Rohlfs 24 éves volt, a lábában krónikus csontvelőbetegség támadta meg, így a lábát amputálni kellett. Egy évvel később Rohlfs folytatta tanulmányait. Rohlfs művei különböző időfolyamokat tükröznek, mivel stílusát folyamatosan az aktuális eseményekhez igazította, és lépést tartott a korral.
Tanulmányai után az impresszionizmusra összpontosított, mígnem meghívták a Hoof-kastélyba, hogy portrékat és a kastélyt ábrázoló festményeket készítsen. Végül korának legjelentősebb műgyűjtője, Ernst Osthaus meghívta Hagenbe, a Folkwang Múzeumba, ahol festőiskolát kellett vezetnie. A projekt azonban megbukott. Később Rohlfs megismerkedett az expresszionizmussal, amely jobban megfelelt az ízlésének, és amelynek ettől kezdve szentelte magát. Rohlfs csak 70 éves korában vette feleségül akkor még fiatal feleségét, a mindössze 22 éves Helene Vogtot. Emellett a Deutscher Künstlerbund zsűritagjává választották, ami új motivációt adott neki munkájához. 75. születésnapja után ismét stílust váltott, és ettől kezdve városképeket és tájképeket ábrázolt. Röviddel később növényeket festett.
A nemzetiszocialisták hatalomátvétele után Rohlfs számos művét az akkori politikus, Joseph Goebbels "degeneráltként" elkobozta, eltiltották a festészettől, és egy nappal halála előtt kizárták a berlini Porosz Művészeti Akadémiáról. Életében számos kitüntetés jelzi azonban, hogy milyen elismerést élvezett. Rohlfs az expresszionizmus legfontosabb képviselőjeként vonult be a művészettörténetbe.
Oldal 1 / 2