A 16. században a németországi Nürnbergben élő Basilius Besler (1561-1629) a botanika tanulmányozásának szentelte életét. A köztiszteletben álló gyógyszerész Besler a természet iránti szenvedélyét ötvözte szakmai gyakorlatával, és kitörölhetetlen nyomot hagyott a botanika világában. Leghíresebbé a "Hortus Eystettensis" című monumentális műve tette, amelyet a mai napig a botanikai illusztráció remekművének tartanak. Besler 1561. február 13-án született Michael Besler fiaként, és életét Nürnbergben folytatta, ahol kétszer nősült és összesen 16 gyermeket nevelt. Nemcsak családjával tűnt ki, hanem a városi tanácsban betöltött fontos szerepével is, amelybe 1594-ben választották be. 1589-ben a nürnbergi Heumarkton "Zum Marienbild" néven patikát alapított, amely egyben személyes botanikus kertjének és kitűnő növénygyűjteményének is helyet adott.
Besler idővel a bajorországi Eichstätt herceg-püspöke, Johann Konrad von Gemmingen kertjének kurátora lett. Ez az Eichstätt-kert néven ismert kert a botanikai érdeklődés központja volt, és a leideni Hortus Botanicusszal együtt Európa legjelentősebb botanikus kertjei közé tartozott Olaszországon kívül. A Willibaldsburgi Püspöki Palotát körülvevő kerteket 1596-ban fektették le Besler kollégája, Joachim Camerarius az ifjabb tervei alapján. Camerarius 1598-ban bekövetkezett halála után Besler folytatta a munkát, a megmaradt növényeket Eichstättbe költöztette, és felügyelte gondozásukat és növekedésüket.
Ebben a kertben kapta Besler a megbízást, hogy állítson össze egy kódexet az ott termő növényekről. Ez a projekt, amelyet a püspök 1613-ban bekövetkezett halála ellenére is folytatott, mielőtt még megjelent volna, a "Hortus Eystettensis" létrehozásához vezetett. Ez a növényatlasz vagy florilegium, amely latin és régi német neveket egyaránt használt, megjelenésekor a maga nemében a legnagyobb és legpompásabb mű volt. Besler, aki soha nem tekintette magát tudósnak, munkáját a korabeli szakirodalomra alapozta, és ezzel jelentősen hozzájárult számos tengerentúli növény Németországba történő bevezetéséhez. Annak ellenére, hogy a kerteket 1633/34-ben Bernhard weimari herceg alatt svéd csapatok kifosztották, majd 1998-ban újjáépítették, művészi nyomataink finom vonalai és részletei lehetővé teszik, hogy visszalépjünk az időben, és Basilius Besler szemével nézzünk. Ezeknek az egykor pompás kerteknek az újjáteremtését a Besler által egykor létrehozott növényvilág részletes ábrázolásai tették lehetővé.
Basilius Besler 1629. március 13-án halt meg Nürnbergben, de a botanika világára gyakorolt hatása tovább él. A művészet és a történelem megbecsülésének elkötelezett vállalatként kiváló minőségű műnyomatokat készítünk Besler botanikai illusztrációiról. Minden egyes nyomat kifejezi Besler mély megbecsülését a természet iránt. Aprólékos gondossággal reprodukáljuk rajzainak finom vonalait és színeit, újra életre keltve a növények világáról alkotott elképzelését. Ezzel szeretnénk tisztelegni Basil Besler szellemisége előtt, és a szélesebb közönség számára is elérhetővé tenni figyelemre méltó munkásságát.
A 16. században a németországi Nürnbergben élő Basilius Besler (1561-1629) a botanika tanulmányozásának szentelte életét. A köztiszteletben álló gyógyszerész Besler a természet iránti szenvedélyét ötvözte szakmai gyakorlatával, és kitörölhetetlen nyomot hagyott a botanika világában. Leghíresebbé a "Hortus Eystettensis" című monumentális műve tette, amelyet a mai napig a botanikai illusztráció remekművének tartanak. Besler 1561. február 13-án született Michael Besler fiaként, és életét Nürnbergben folytatta, ahol kétszer nősült és összesen 16 gyermeket nevelt. Nemcsak családjával tűnt ki, hanem a városi tanácsban betöltött fontos szerepével is, amelybe 1594-ben választották be. 1589-ben a nürnbergi Heumarkton "Zum Marienbild" néven patikát alapított, amely egyben személyes botanikus kertjének és kitűnő növénygyűjteményének is helyet adott.
Besler idővel a bajorországi Eichstätt herceg-püspöke, Johann Konrad von Gemmingen kertjének kurátora lett. Ez az Eichstätt-kert néven ismert kert a botanikai érdeklődés központja volt, és a leideni Hortus Botanicusszal együtt Európa legjelentősebb botanikus kertjei közé tartozott Olaszországon kívül. A Willibaldsburgi Püspöki Palotát körülvevő kerteket 1596-ban fektették le Besler kollégája, Joachim Camerarius az ifjabb tervei alapján. Camerarius 1598-ban bekövetkezett halála után Besler folytatta a munkát, a megmaradt növényeket Eichstättbe költöztette, és felügyelte gondozásukat és növekedésüket.
Ebben a kertben kapta Besler a megbízást, hogy állítson össze egy kódexet az ott termő növényekről. Ez a projekt, amelyet a püspök 1613-ban bekövetkezett halála ellenére is folytatott, mielőtt még megjelent volna, a "Hortus Eystettensis" létrehozásához vezetett. Ez a növényatlasz vagy florilegium, amely latin és régi német neveket egyaránt használt, megjelenésekor a maga nemében a legnagyobb és legpompásabb mű volt. Besler, aki soha nem tekintette magát tudósnak, munkáját a korabeli szakirodalomra alapozta, és ezzel jelentősen hozzájárult számos tengerentúli növény Németországba történő bevezetéséhez. Annak ellenére, hogy a kerteket 1633/34-ben Bernhard weimari herceg alatt svéd csapatok kifosztották, majd 1998-ban újjáépítették, művészi nyomataink finom vonalai és részletei lehetővé teszik, hogy visszalépjünk az időben, és Basilius Besler szemével nézzünk. Ezeknek az egykor pompás kerteknek az újjáteremtését a Besler által egykor létrehozott növényvilág részletes ábrázolásai tették lehetővé.
Basilius Besler 1629. március 13-án halt meg Nürnbergben, de a botanika világára gyakorolt hatása tovább él. A művészet és a történelem megbecsülésének elkötelezett vállalatként kiváló minőségű műnyomatokat készítünk Besler botanikai illusztrációiról. Minden egyes nyomat kifejezi Besler mély megbecsülését a természet iránt. Aprólékos gondossággal reprodukáljuk rajzainak finom vonalait és színeit, újra életre keltve a növények világáról alkotott elképzelését. Ezzel szeretnénk tisztelegni Basil Besler szellemisége előtt, és a szélesebb közönség számára is elérhetővé tenni figyelemre méltó munkásságát.
Oldal 1 / 1