Barend Cornelis Koekkoek holland festő herceget szülei már korán megismertették a festészettel, mivel apja ARTISTREPLEPLACE0 már akkor is ismert tengerészfestő volt. Így nem meglepő, hogy apja műterme volt a kedvenc helye és apja az első tanára is. Gyermekkori hobbiját korán megosztotta négy testvérével, és végül 14 éves korában a helyi rajzakadémián bővítette ki. Ott tanult meg festeni Abraham Krayestein mintájára. Öt évvel később Koekkoek ösztöndíjat kapott I. Vilmos holland királytól, majd az új Királyi Képzőművészeti Akadémián kezdte meg tanulmányait az Jan Willem Pieneman és Jean Augustin Daiwaille művészeti iskolákban. Már 20 éves korában diplomát szerzett, és több díjat is kapott.
Tanárával, Daiwallie-val több tanulmányutat tett a Harz-hegységbe, Olaszországba és a Rajna mentén, ahol a tájak teljesen lenyűgözték, és végül Kleve lett az új szülővárosa. "A természet a tökéletes festészet" - szokta mondani, a romantika stílusában idealizálva tájképeit. Később feleségül vette tanára lányát, Elise Thérèse Daiwaille-t, aki szintén festő volt, de a csendéletekre koncentrált. A házaspárnak öt lánya született, akik közül ketten szüleik nyomdokaiba léptek, és szintén festők lettek. Végül Kleve-ben tájképfestő kollégiumot alapított, ahol a tanítványok modellről festettek, ahogyan ő maga is megtanulta.
Az 1950-es években festette egyik fő művét, a "Königstein látképe az Elbán" címűt. Az előtérben balra Koekoek egy tölgyfát helyez el, tőle jobbra pedig a szász Svájcra nyílik kilátás az Elba völgyével. A hegyek lábánál áll Königstein várostemploma, mögötte pedig az Elba a vidékre jellemző teherhajókkal. A folyó túloldalán felismerhető Halbestadt település. A horizonton felismerhető a kis és a nagy medvekő. A kép idilli hatást gyakorol a nézőre, az érintetlen természettel.
Koekkoek sok más művésznél sikeresebb volt életében. Művészi tevékenysége 56 éves korában egy agyvérzés miatt hirtelen véget ért.
Barend Cornelis Koekkoek holland festő herceget szülei már korán megismertették a festészettel, mivel apja ARTISTREPLEPLACE0 már akkor is ismert tengerészfestő volt. Így nem meglepő, hogy apja műterme volt a kedvenc helye és apja az első tanára is. Gyermekkori hobbiját korán megosztotta négy testvérével, és végül 14 éves korában a helyi rajzakadémián bővítette ki. Ott tanult meg festeni Abraham Krayestein mintájára. Öt évvel később Koekkoek ösztöndíjat kapott I. Vilmos holland királytól, majd az új Királyi Képzőművészeti Akadémián kezdte meg tanulmányait az Jan Willem Pieneman és Jean Augustin Daiwaille művészeti iskolákban. Már 20 éves korában diplomát szerzett, és több díjat is kapott.
Tanárával, Daiwallie-val több tanulmányutat tett a Harz-hegységbe, Olaszországba és a Rajna mentén, ahol a tájak teljesen lenyűgözték, és végül Kleve lett az új szülővárosa. "A természet a tökéletes festészet" - szokta mondani, a romantika stílusában idealizálva tájképeit. Később feleségül vette tanára lányát, Elise Thérèse Daiwaille-t, aki szintén festő volt, de a csendéletekre koncentrált. A házaspárnak öt lánya született, akik közül ketten szüleik nyomdokaiba léptek, és szintén festők lettek. Végül Kleve-ben tájképfestő kollégiumot alapított, ahol a tanítványok modellről festettek, ahogyan ő maga is megtanulta.
Az 1950-es években festette egyik fő művét, a "Königstein látképe az Elbán" címűt. Az előtérben balra Koekoek egy tölgyfát helyez el, tőle jobbra pedig a szász Svájcra nyílik kilátás az Elba völgyével. A hegyek lábánál áll Königstein várostemploma, mögötte pedig az Elba a vidékre jellemző teherhajókkal. A folyó túloldalán felismerhető Halbestadt település. A horizonton felismerhető a kis és a nagy medvekő. A kép idilli hatást gyakorol a nézőre, az érintetlen természettel.
Koekkoek sok más művésznél sikeresebb volt életében. Művészi tevékenysége 56 éves korában egy agyvérzés miatt hirtelen véget ért.
Oldal 1 / 1