Leghíresebb műve a "Gondolkodó", a talapzaton ülő, gondolkodóan lehajtott fejjel és háttal ülő alak, amely állítólag Dante Alighieri "Isteni komédiájának" egyik alakját ábrázolja. Auguste Rodin szobrász és rajzoló volt, de míg szobrászati munkái nagy hírnévre tettek szert, rajzai sosem kaptak akkora figyelmet. Rodin azonban elsősorban rajzokkal és agyaggal dolgozott, más anyagokat kevésbé kedvelt.
Rodin fiatalon fedezte fel a művészet iránti vonzalmát. Egy konzervatív köztisztviselői család fiának azonban nem sikerült felvételt nyernie az Akadémiára. Így érte el későbbi sikereit formális szobrászati képzés nélkül. Rodin munkásságát számos hatás alakította. Mind a görög antikvitás, mind Michelangelo, mind a későbbi stílusok nagy szerepet játszottak munkásságában. Első szakaszában olyan műveket alkotott, amelyek a mozgás érzelmességével tűntek ki, és az impresszionizmus és a realizmus hatása alatt álltak. Radikalizmusa már korán nyilvánvalóvá vált, bár inkább véletlenül. Az első kiállított mű a "Törött orrú férfi" volt, egy mellszobor, amelyet azonban a műteremben a fagy megrongált, ezért nem volt hátul a feje. Rodin ennek ellenére 1865-ben benyújtotta a Szalonba, és azt a kritikát kapta, hogy a mű végül is csak töredék. Rodin szintén nagyon ellentmondásos művész volt. Egy meztelen férfi ábrázolása, a "Bronzkorszak" élethű másolata miatt fejcsóválást váltott ki a közönség körében.
Legkésőbb a 20. századfordulóra Rodin szerepe a modernizmus egyik fő művészeként, sőt, annak úttörőjeként is nyilvánvalóvá vált. A "Sétáló ember" című szobra egyértelműen az absztrakció jegyeit mutatja, nemcsak azért, mert nincs feje, hanem a test sajátos formája miatt is. A modernizmus korát maga is ellentmondások jellemezték. Sok művész, mint Pablo Picasso vagy az expresszionizmus képviselői, akik absztrakt formákkal kezdtek kísérletezni, nem értették meg, és ezért élesen bírálták őket.
Leghíresebb műve a "Gondolkodó", a talapzaton ülő, gondolkodóan lehajtott fejjel és háttal ülő alak, amely állítólag Dante Alighieri "Isteni komédiájának" egyik alakját ábrázolja. Auguste Rodin szobrász és rajzoló volt, de míg szobrászati munkái nagy hírnévre tettek szert, rajzai sosem kaptak akkora figyelmet. Rodin azonban elsősorban rajzokkal és agyaggal dolgozott, más anyagokat kevésbé kedvelt.
Rodin fiatalon fedezte fel a művészet iránti vonzalmát. Egy konzervatív köztisztviselői család fiának azonban nem sikerült felvételt nyernie az Akadémiára. Így érte el későbbi sikereit formális szobrászati képzés nélkül. Rodin munkásságát számos hatás alakította. Mind a görög antikvitás, mind Michelangelo, mind a későbbi stílusok nagy szerepet játszottak munkásságában. Első szakaszában olyan műveket alkotott, amelyek a mozgás érzelmességével tűntek ki, és az impresszionizmus és a realizmus hatása alatt álltak. Radikalizmusa már korán nyilvánvalóvá vált, bár inkább véletlenül. Az első kiállított mű a "Törött orrú férfi" volt, egy mellszobor, amelyet azonban a műteremben a fagy megrongált, ezért nem volt hátul a feje. Rodin ennek ellenére 1865-ben benyújtotta a Szalonba, és azt a kritikát kapta, hogy a mű végül is csak töredék. Rodin szintén nagyon ellentmondásos művész volt. Egy meztelen férfi ábrázolása, a "Bronzkorszak" élethű másolata miatt fejcsóválást váltott ki a közönség körében.
Legkésőbb a 20. századfordulóra Rodin szerepe a modernizmus egyik fő művészeként, sőt, annak úttörőjeként is nyilvánvalóvá vált. A "Sétáló ember" című szobra egyértelműen az absztrakció jegyeit mutatja, nemcsak azért, mert nincs feje, hanem a test sajátos formája miatt is. A modernizmus korát maga is ellentmondások jellemezték. Sok művész, mint Pablo Picasso vagy az expresszionizmus képviselői, akik absztrakt formákkal kezdtek kísérletezni, nem értették meg, és ezért élesen bírálták őket.
Oldal 1 / 6