Oldal 1 / 1
Athur Streeton (1867-1943) ausztrál festő máig az impresszionizmus egyik legjelentősebb tájképfestője, az ausztrál impresszionizmus heidelbergi iskolájának egyik alapítója. Tájképfestészete mellett 1918-tól az első világháborúban frontharcosként is dolgozott. Ez idő alatt olyan festményeket alkotott, mint a "Villers Bretonneux" (1918), amely nagyobb teret szentelt a lerombolt tájnak, mint a háború tényleges eseményeinek. Pedig Streeton maga is kevés hivatalos festészeti képzést kapott az 1882 és 1887 közötti években. Plein air festőként hazája fényét, melegét és tágasságát igyekezett megörökíteni képein. 1889-ben más festőkkel együtt megrendezte a "The 9 by 5 impression" kiállítást Melbourne-ben, ahol festményei között szerepelt a "ARTISTREPLEPLACE0" (1889) és az "A road to the ranges" (1889).
Több ausztráliai kiállítás után Streeton 1897-ben Kairón keresztül Londonba utazott, ahol hosszú éveket töltött, és csak időnként látogatott el szülőföldjére, Ausztráliába. Az itt kialakult hazaszeretet volt az, ami később arra késztette, hogy önkéntesként részt vegyen a háborúban. 1923-ban visszatért Victoriába. 1929-től a The Argus újság művészeti kritikusa lett. 1937-ben lovaggá ütötték.
Athur Streeton (1867-1943) ausztrál festő máig az impresszionizmus egyik legjelentősebb tájképfestője, az ausztrál impresszionizmus heidelbergi iskolájának egyik alapítója. Tájképfestészete mellett 1918-tól az első világháborúban frontharcosként is dolgozott. Ez idő alatt olyan festményeket alkotott, mint a "Villers Bretonneux" (1918), amely nagyobb teret szentelt a lerombolt tájnak, mint a háború tényleges eseményeinek. Pedig Streeton maga is kevés hivatalos festészeti képzést kapott az 1882 és 1887 közötti években. Plein air festőként hazája fényét, melegét és tágasságát igyekezett megörökíteni képein. 1889-ben más festőkkel együtt megrendezte a "The 9 by 5 impression" kiállítást Melbourne-ben, ahol festményei között szerepelt a "ARTISTREPLEPLACE0" (1889) és az "A road to the ranges" (1889).
Több ausztráliai kiállítás után Streeton 1897-ben Kairón keresztül Londonba utazott, ahol hosszú éveket töltött, és csak időnként látogatott el szülőföldjére, Ausztráliába. Az itt kialakult hazaszeretet volt az, ami később arra késztette, hogy önkéntesként részt vegyen a háborúban. 1923-ban visszatért Victoriába. 1929-től a The Argus újság művészeti kritikusa lett. 1937-ben lovaggá ütötték.