Andrej Rubljov (1360 körül - 1428) orosz ikonfestő és az ortodox hit szentje, akinek személyazonossága máig rejtély. Rubljovról rendkívül kevés az életrajzi információ. A kutatók feltételezik, hogy az Andrei az ikonfestő szerzetesi neve volt. A születésekor adott neve ismeretlen.
Igor Grabar orosz-szovjet festő csak sok évvel a művész halála után fedezett fel különböző ikonokat Zvenigorod város közelében. Mint kiderült, ezek Rublev ikonjai voltak, amelyeket egy közönséges pajtában helyeztek el. Ma már elképzelhetetlen a híres moszkvai Tretyakov Galéria e remekművek nélkül. Különleges könnyedségükkel és a szentek kifejező arckifejezésével gyönyörködtetik a látogatókat. Rubljov a moszkvai fejedelemség idején élt, amely a 14. század második felében válságos időszakon ment keresztül. Míg a bizánci művészet a kataklizma felé fordult, az ikonfestő új fényt hozott a korszak festészetébe. Műveit világító színvilág és lágy kontúrok jellemzik. Műveiben rendkívüli szellemi tisztaságot és mély hitet közvetít. A tökéletesen kiválasztott színpaletta fokozza ezt az érzést, és új harmóniát ad az orosz ortodox ikonográfiának. Alkotásainak belső kisugárzása és különleges jellege befolyásolta az ősi szimbólumok és képek terén szerzett tudását.
Andrej Rubljov arcát egész életében sehol sem rögzítették. A teoretikusok azt állítják, hogy a Nagyboldogasszony-székesegyházban található ikonjai között van egy önarckép, amely Iskarióti Júdást ábrázolja. Kezdeti ismeretlensége ellenére Rubljov neve nagy szerepet játszott a művészettörténetben. Spirituális szimbolizmusa és a színek mesteri használata inspirálta Vaszilij Kandinszkijt, akinek az ikonográfia iránti érdeklődése későbbi műveiben is jelen van.
Andrej Rubljov (1360 körül - 1428) orosz ikonfestő és az ortodox hit szentje, akinek személyazonossága máig rejtély. Rubljovról rendkívül kevés az életrajzi információ. A kutatók feltételezik, hogy az Andrei az ikonfestő szerzetesi neve volt. A születésekor adott neve ismeretlen.
Igor Grabar orosz-szovjet festő csak sok évvel a művész halála után fedezett fel különböző ikonokat Zvenigorod város közelében. Mint kiderült, ezek Rublev ikonjai voltak, amelyeket egy közönséges pajtában helyeztek el. Ma már elképzelhetetlen a híres moszkvai Tretyakov Galéria e remekművek nélkül. Különleges könnyedségükkel és a szentek kifejező arckifejezésével gyönyörködtetik a látogatókat. Rubljov a moszkvai fejedelemség idején élt, amely a 14. század második felében válságos időszakon ment keresztül. Míg a bizánci művészet a kataklizma felé fordult, az ikonfestő új fényt hozott a korszak festészetébe. Műveit világító színvilág és lágy kontúrok jellemzik. Műveiben rendkívüli szellemi tisztaságot és mély hitet közvetít. A tökéletesen kiválasztott színpaletta fokozza ezt az érzést, és új harmóniát ad az orosz ortodox ikonográfiának. Alkotásainak belső kisugárzása és különleges jellege befolyásolta az ősi szimbólumok és képek terén szerzett tudását.
Andrej Rubljov arcát egész életében sehol sem rögzítették. A teoretikusok azt állítják, hogy a Nagyboldogasszony-székesegyházban található ikonjai között van egy önarckép, amely Iskarióti Júdást ábrázolja. Kezdeti ismeretlensége ellenére Rubljov neve nagy szerepet játszott a művészettörténetben. Spirituális szimbolizmusa és a színek mesteri használata inspirálta Vaszilij Kandinszkijt, akinek az ikonográfia iránti érdeklődése későbbi műveiben is jelen van.
Oldal 1 / 1