Andrea Mantegna olasz festő és metsző a korai reneszánsz egyik legjelentősebb észak-itáliai festője. Szerény családból származott, fiatalon szarvasmarha-tenyésztőként dolgozott. A rajzoláshoz való tehetségét azonban korán felfedezték, és Mantegna elment Padovába, hogy egy festőiskolában tanuljon. Az Francesco Squarcione-n megtanulta, hogyan kell antik szobrokat rajzolni. Donatello szobrász munkái is hatással voltak a fiatal festőre. Mantegna első munkája egy nagy oltárkép volt egy padovai templomban. 1447-ben a festő egy vita miatt elvált tanárától.
Mantegna ezután különböző mecénások szolgálatába állt, és néhány jelentős művet készített. Például Donatello egyik segítőjével együtt dolgozott a padovai Eremitani-templom freskóin. Mantegna Mantovában Ludovico Gonzaga udvari festőjévé emelkedett. Útközben megbízásokat fogadott el Rómában, Pisában és Firenzében is. Mantegna festészete révén Mantova egy időre a képzőművészet központjává vált. Mantegna jelentős művész hírneve végül oda vezetett, hogy a festő VIII. Innocent pápa udvarába került, hogy megfestsen egy kápolnát a vatikáni palota fölött. Ma ezt a területet Belvedere néven ismerik. Ott azonban a festő úgy érezte, hogy művészi szabadsága korlátozott, és visszatért Mantovába.
Andrea Mantegna festménye a firenzei iskola művészetét mutatja be, amelyet tökéletessé tett. Mantegna ábrázolásai erőteljesek és szobrászati alkotásokhoz hasonlítanak. Az antikvitás hatása világosan megmutatkozik a személyek és az építészet ábrázolásában. A festő a freskóin perspektívát használt. Képzett szemmel dolgozta ki figuráinak anatómiáját. Mantegna egyik fő műve a veronai San Zeno főoltár, amelyen 1456-1459 között dolgozott. Mantovában, néhány évvel később Mantegna megfestette a Camera degli Sposi-t a Castello di San Giorgio-ban. A festő először egy csoportképet és egy illuzionista mennyezetfestményt készített, amely a szabadba néző kilátást szimulálta. Mantegnát tehetséges vésnöknek tartották. Metszetei ma fontos múzeumokban láthatók. 1506-ban Andrea Mantegna Mantovában halt meg. A festő számos freskója megsérült vagy megsemmisült a második világháború alatt.
Andrea Mantegna olasz festő és metsző a korai reneszánsz egyik legjelentősebb észak-itáliai festője. Szerény családból származott, fiatalon szarvasmarha-tenyésztőként dolgozott. A rajzoláshoz való tehetségét azonban korán felfedezték, és Mantegna elment Padovába, hogy egy festőiskolában tanuljon. Az Francesco Squarcione-n megtanulta, hogyan kell antik szobrokat rajzolni. Donatello szobrász munkái is hatással voltak a fiatal festőre. Mantegna első munkája egy nagy oltárkép volt egy padovai templomban. 1447-ben a festő egy vita miatt elvált tanárától.
Mantegna ezután különböző mecénások szolgálatába állt, és néhány jelentős művet készített. Például Donatello egyik segítőjével együtt dolgozott a padovai Eremitani-templom freskóin. Mantegna Mantovában Ludovico Gonzaga udvari festőjévé emelkedett. Útközben megbízásokat fogadott el Rómában, Pisában és Firenzében is. Mantegna festészete révén Mantova egy időre a képzőművészet központjává vált. Mantegna jelentős művész hírneve végül oda vezetett, hogy a festő VIII. Innocent pápa udvarába került, hogy megfestsen egy kápolnát a vatikáni palota fölött. Ma ezt a területet Belvedere néven ismerik. Ott azonban a festő úgy érezte, hogy művészi szabadsága korlátozott, és visszatért Mantovába.
Andrea Mantegna festménye a firenzei iskola művészetét mutatja be, amelyet tökéletessé tett. Mantegna ábrázolásai erőteljesek és szobrászati alkotásokhoz hasonlítanak. Az antikvitás hatása világosan megmutatkozik a személyek és az építészet ábrázolásában. A festő a freskóin perspektívát használt. Képzett szemmel dolgozta ki figuráinak anatómiáját. Mantegna egyik fő műve a veronai San Zeno főoltár, amelyen 1456-1459 között dolgozott. Mantovában, néhány évvel később Mantegna megfestette a Camera degli Sposi-t a Castello di San Giorgio-ban. A festő először egy csoportképet és egy illuzionista mennyezetfestményt készített, amely a szabadba néző kilátást szimulálta. Mantegnát tehetséges vésnöknek tartották. Metszetei ma fontos múzeumokban láthatók. 1506-ban Andrea Mantegna Mantovában halt meg. A festő számos freskója megsérült vagy megsemmisült a második világháború alatt.
Oldal 1 / 5