Alfred Stieglitz nem sokkal az amerikai polgárháború vége előtt, 1864 januárjában látta meg a napvilágot egy német-zsidó bevándorló család fiaként a New Jersey állambeli Hobokenben. Szülei számára fontos volt, hogy gyermekeik megfelelő oktatásban részesüljenek. Ennek következtében a család 1881-ben az USA keleti partjáról visszaköltözött Németországba. A következő évben Alfred Stieglitz a berlini műszaki főiskolára járt. Ebben az időben került először kapcsolatba a fotográfiával. Akkor még nem lehetett előre látni, hogy egyszer korának egyik legjelentősebb fotósa lesz. A fiatal Stieglitz először gépészmérnöknek tanult. Ezzel egy időben fedezte fel a fotózás iránti vonzalmát. Alfred autodidakta módon lett fotós, és nem tudott betelni a médiummal.
1882-ben Stieglitz megvásárolta első fényképezőgépét. Kezdetben elsősorban a német tájat fényképezte. A nagyközönség hamarosan felismerte tehetségét, és Stieglitz cikkeket és fotókat publikált az Amateur Photographer című brit magazinban. Nővére halála után Alfréd 1890-ben visszaköltözött Amerikába. Röviddel ezután a piktorializmus szerves képviselőjévé vált. Célja nem csupán az volt, hogy fényképet készítsen, hanem az, hogy minden egyes kiválasztott grafikát a művészi kifejezés teljes értékű eszközévé tegyen. Motívumainak kiválasztásakor mindig egy-egy részletre koncentrált. Akciói során a kivételes fotós az éjszakai és ködös jelenetekre is előszeretettel figyelt fel. Számára rendkívül fontos volt, hogy a fotográfiai eszközökkel a festményhez hasonló képi hatást érjen el. A piktorialista ábrázolásain tájképeket, idilli jeleneteket, valamint romantikusan előtérbe helyezett személyeket, portrékat és aktokat mutatott be. Alfred Stieglitznek nemcsak jó szeme volt, hanem olyan érzékkel is rendelkezett, hogy egyedi benyomásokat hagyjon az utókor számára.
A fotós végül egy közismert névvé érett. Szinte egymaga népszerűsítette a fényképezés médiumát. Stieglitz szaktudásának köszönhetően a fiatal Photochrome Engraving Company tulajdonosa és a The American Amateur Photographer társkiadója lett. Okos lépés volt, mert ezekkel az úttörő lépésekkel Stieglitz megszilárdította pozícióját a fotográfia világában. A látnok barátjával, Edward Steichen-nel együtt 1905-ben avantgárd művészeti galériát nyitott a New York-i Ötödik sugárúton. A Gallery 291 kiállítótermeiben fotóművészeti alkotásokat, afrikai művészetet és európai modernista művészek műveit lehetett először megcsodálni az Egyesült Államokban. Hirtelen Stieglitz nemcsak galériatulajdonos lett, hanem a fotográfia és a művészettörténet egyik kulcsfigurája is. 1946 nyarán Alfred Stieglitz halálos agyvérzést kapott. Maradtak olyan fényképek, amelyek ma is elismerést és lelkesedést váltanak ki a nézőkből.
Alfred Stieglitz nem sokkal az amerikai polgárháború vége előtt, 1864 januárjában látta meg a napvilágot egy német-zsidó bevándorló család fiaként a New Jersey állambeli Hobokenben. Szülei számára fontos volt, hogy gyermekeik megfelelő oktatásban részesüljenek. Ennek következtében a család 1881-ben az USA keleti partjáról visszaköltözött Németországba. A következő évben Alfred Stieglitz a berlini műszaki főiskolára járt. Ebben az időben került először kapcsolatba a fotográfiával. Akkor még nem lehetett előre látni, hogy egyszer korának egyik legjelentősebb fotósa lesz. A fiatal Stieglitz először gépészmérnöknek tanult. Ezzel egy időben fedezte fel a fotózás iránti vonzalmát. Alfred autodidakta módon lett fotós, és nem tudott betelni a médiummal.
1882-ben Stieglitz megvásárolta első fényképezőgépét. Kezdetben elsősorban a német tájat fényképezte. A nagyközönség hamarosan felismerte tehetségét, és Stieglitz cikkeket és fotókat publikált az Amateur Photographer című brit magazinban. Nővére halála után Alfréd 1890-ben visszaköltözött Amerikába. Röviddel ezután a piktorializmus szerves képviselőjévé vált. Célja nem csupán az volt, hogy fényképet készítsen, hanem az, hogy minden egyes kiválasztott grafikát a művészi kifejezés teljes értékű eszközévé tegyen. Motívumainak kiválasztásakor mindig egy-egy részletre koncentrált. Akciói során a kivételes fotós az éjszakai és ködös jelenetekre is előszeretettel figyelt fel. Számára rendkívül fontos volt, hogy a fotográfiai eszközökkel a festményhez hasonló képi hatást érjen el. A piktorialista ábrázolásain tájképeket, idilli jeleneteket, valamint romantikusan előtérbe helyezett személyeket, portrékat és aktokat mutatott be. Alfred Stieglitznek nemcsak jó szeme volt, hanem olyan érzékkel is rendelkezett, hogy egyedi benyomásokat hagyjon az utókor számára.
A fotós végül egy közismert névvé érett. Szinte egymaga népszerűsítette a fényképezés médiumát. Stieglitz szaktudásának köszönhetően a fiatal Photochrome Engraving Company tulajdonosa és a The American Amateur Photographer társkiadója lett. Okos lépés volt, mert ezekkel az úttörő lépésekkel Stieglitz megszilárdította pozícióját a fotográfia világában. A látnok barátjával, Edward Steichen-nel együtt 1905-ben avantgárd művészeti galériát nyitott a New York-i Ötödik sugárúton. A Gallery 291 kiállítótermeiben fotóművészeti alkotásokat, afrikai művészetet és európai modernista művészek műveit lehetett először megcsodálni az Egyesült Államokban. Hirtelen Stieglitz nemcsak galériatulajdonos lett, hanem a fotográfia és a művészettörténet egyik kulcsfigurája is. 1946 nyarán Alfred Stieglitz halálos agyvérzést kapott. Maradtak olyan fényképek, amelyek ma is elismerést és lelkesedést váltanak ki a nézőkből.
Oldal 1 / 6