Alexander Keith Johnston skót művész, akit Európa összes országának, valamint Egyiptomnak és Palesztinának a felfedezése inspirált, a térképészetnek szentelte magát. Bátyjával, Williammel később közös szenvedélyükből megnyitotta a W & A.K. Johnston kartográfiai intézetet, amelyben térképeket készítettek iskolai használatra, de a nagyközönség számára is.
Johnston életének központja az iparosodás idején a skóciai Edinburgh volt, innen dolgozott és hódolt a metszés művészetének. Az iparosodás a népesség hatalmas növekedését hozta magával. Járványok, mint a tífusz és a kolera tomboltak, és egész városokat tizedeltek meg. Skócia elmaradott infrastruktúrája nagy gondokat okozott: nem voltak utak és ösvények. Emiatt csatornák és új megközelítési útvonalak építésére támaszkodtak, de ezeket hamarosan elavulttá tette a vasút, amely sokszorosan gazdaságosabb volt. Ez a fejlődés Johnston munkáját is nagyban megkönnyítette, mivel az új területek feltárása kevésbé vált nehézzé. Kezdetben az orvostudományok iránti érdeklődése miatt vonzotta az Edinburgh-i Egyetem. Hamarosan azonban elfordult ettől, és a földrajz felé fordult. Johnston korán feleségül vette feleségét, Margaret Gray-t, aki számos utazása és a térképészet iránti szeretete miatt nem láthatta őt túl gyakran. Első térképe egy hosszú észak-írországi séta eredménye volt, és már az első útikönyvekben is megjelent. Egyik legfontosabb munkája az 1843-ban megjelent "Nemzeti Atlasz" volt, amely több kiadásban is megjelent, és 5 évnyi kemény munkát jelentett számára. Johnston az atlaszban szereplő térképek 45 százalékát maga rajzolta, és szinte minden nevet kézzel írt. A "Nemzeti Atlasz" korának áttörése volt, mivel kompaktabb és kézreállóbb volt, mint bármelyik elődje. Végül a "Nemzeti atlasz" révén kapta meg Skócia királyi földrajztudósának kinevezését.
Johnston rajzai nagyon különlegesek: célul tűzte ki, hogy a rajz minden szabad pontját arra használja fel, hogy az olvasó vagy a néző számára pontosan megmutassa, hogyan néz ki az általa ábrázolt állat vagy földdarab. Emblematikus az egyes térképek vagy illusztrációk margóján elhelyezett számos vignettája és díszítése is. Johnston a természettudományok földrajzra való alkalmazásával szerzett nevet magának. Alexander von Humboldtra és Carl Ritterre támaszkodott, és kiadta a "Fizikai atlasz a természeti jelenségekről" című művét. Legidősebb és névadó fia élvezte apja tanításait, és szintén számos fizikai földrajzról szóló térképet és értekezést publikált, de ezután teljes mértékben Afrikára összpontosított, és számos művet készített.
Alexander Keith Johnston skót művész, akit Európa összes országának, valamint Egyiptomnak és Palesztinának a felfedezése inspirált, a térképészetnek szentelte magát. Bátyjával, Williammel később közös szenvedélyükből megnyitotta a W & A.K. Johnston kartográfiai intézetet, amelyben térképeket készítettek iskolai használatra, de a nagyközönség számára is.
Johnston életének központja az iparosodás idején a skóciai Edinburgh volt, innen dolgozott és hódolt a metszés művészetének. Az iparosodás a népesség hatalmas növekedését hozta magával. Járványok, mint a tífusz és a kolera tomboltak, és egész városokat tizedeltek meg. Skócia elmaradott infrastruktúrája nagy gondokat okozott: nem voltak utak és ösvények. Emiatt csatornák és új megközelítési útvonalak építésére támaszkodtak, de ezeket hamarosan elavulttá tette a vasút, amely sokszorosan gazdaságosabb volt. Ez a fejlődés Johnston munkáját is nagyban megkönnyítette, mivel az új területek feltárása kevésbé vált nehézzé. Kezdetben az orvostudományok iránti érdeklődése miatt vonzotta az Edinburgh-i Egyetem. Hamarosan azonban elfordult ettől, és a földrajz felé fordult. Johnston korán feleségül vette feleségét, Margaret Gray-t, aki számos utazása és a térképészet iránti szeretete miatt nem láthatta őt túl gyakran. Első térképe egy hosszú észak-írországi séta eredménye volt, és már az első útikönyvekben is megjelent. Egyik legfontosabb munkája az 1843-ban megjelent "Nemzeti Atlasz" volt, amely több kiadásban is megjelent, és 5 évnyi kemény munkát jelentett számára. Johnston az atlaszban szereplő térképek 45 százalékát maga rajzolta, és szinte minden nevet kézzel írt. A "Nemzeti Atlasz" korának áttörése volt, mivel kompaktabb és kézreállóbb volt, mint bármelyik elődje. Végül a "Nemzeti atlasz" révén kapta meg Skócia királyi földrajztudósának kinevezését.
Johnston rajzai nagyon különlegesek: célul tűzte ki, hogy a rajz minden szabad pontját arra használja fel, hogy az olvasó vagy a néző számára pontosan megmutassa, hogyan néz ki az általa ábrázolt állat vagy földdarab. Emblematikus az egyes térképek vagy illusztrációk margóján elhelyezett számos vignettája és díszítése is. Johnston a természettudományok földrajzra való alkalmazásával szerzett nevet magának. Alexander von Humboldtra és Carl Ritterre támaszkodott, és kiadta a "Fizikai atlasz a természeti jelenségekről" című művét. Legidősebb és névadó fia élvezte apja tanításait, és szintén számos fizikai földrajzról szóló térképet és értekezést publikált, de ezután teljes mértékben Afrikára összpontosított, és számos művet készített.
Oldal 1 / 1