Akseli Gallen-Kallela az egyik legismertebb finn művész. 1865-ben született Poriban, polgári nevén Axel Waldemar Gallén. A finn nemzeti eposz, a Kalevala részletes illusztrációival vált híressé. A művész így döntő hatással volt a finn identitásra. A Kalevala a finn nyelv egyik legfontosabb irodalmi műve.
Gallen-Kallela ma is a finn nemzeti romantika és szobrászat egyik legfontosabb képviselőjének számít. A művész az építészettel és a formatervezéssel is foglalkozott. Nem meglepő, hogy saját maga tervezte otthonát és stúdióját. Ma múzeumként az épületek izgalmas betekintést nyújtanak a művész munkásságába. Gallen-Kallela középosztálybeli családból származott. Tizenegy éves korában egy helsinki bentlakásos iskolába járt. Ebben az időben alakult ki a művészet iránti érdeklődése. Szabadidejében rajztanfolyamokon vett részt, hogy különböző technikákat tanuljon. 19 éves korában elhagyta hazáját, hogy a párizsi Académie Julian festőiskolában tanuljon. Itt találkozott művészekkel és társakkal, köztük Albert Edelfelt finn festővel és August Strindberg svéd íróval. Tanulmányai után az élete visszavitte őt hazájába. Ott megnősült, és a következő években három gyermeke született.
Stílusa az idők folyamán megváltozott. A művész korai művei a realizmus jegyében születtek. Franciaországi tartózkodása után egyre inkább a francia szimbolizmus és a szecesszió elemei jelentek meg műveiben. A festészet mellett freskókat készített, szobrászattal foglalkozott, és a finn irodalom más műveit illusztrálta. Akseli Gallen-Kallela egy ideig tagja volt a "Die Brücke" nevű művészszövetségnek, amelyhez számos expresszionista és a modernizmus úttörője csatlakozott. Hamarosan rájött, hogy nem osztja a nézeteiket, és nem sokkal később kilépett a csoportból. Műveit 1895-ben Munch műveivel együtt állították ki Berlinben. Pályafutásának egyik csúcspontja volt Finnország képviselete a Velencei Biennálén. A kísérletező kedvű művész számos stílust kipróbált. Egy dolog azonban közös minden művében: a szoros tematikus kapcsolat szülőhazájával, Finnországgal, az ottani kultúrával és hagyományokkal. Annál meglepőbb, hogy 1909-ben távoli vidékekre távozott, amikor majdnem két évet töltött családjával Brit Kelet-Afrikában. Ez idő alatt közel 150 expresszionista festményt készített. Eseménydús élete során Akseli Gallen-Kallela számos híres és befolyásos emberrel találkozott, köztük Maxim Gorkijjal és Gustav Mahlerrel. Korának befolyásos művészeit, többek között Edvard Munchot és Jean Sibeliust ábrázolta. Utolsó éveit családjával együtt az amerikai Taos-i művésztelepen töltötte. Itt is a finn mitológia volt az egyik kedvenc képi motívuma. 1926-ban visszatért hazájába, ahol 1931-ben tüdőgyulladásban meghalt.
Akseli Gallen-Kallela az egyik legismertebb finn művész. 1865-ben született Poriban, polgári nevén Axel Waldemar Gallén. A finn nemzeti eposz, a Kalevala részletes illusztrációival vált híressé. A művész így döntő hatással volt a finn identitásra. A Kalevala a finn nyelv egyik legfontosabb irodalmi műve.
Gallen-Kallela ma is a finn nemzeti romantika és szobrászat egyik legfontosabb képviselőjének számít. A művész az építészettel és a formatervezéssel is foglalkozott. Nem meglepő, hogy saját maga tervezte otthonát és stúdióját. Ma múzeumként az épületek izgalmas betekintést nyújtanak a művész munkásságába. Gallen-Kallela középosztálybeli családból származott. Tizenegy éves korában egy helsinki bentlakásos iskolába járt. Ebben az időben alakult ki a művészet iránti érdeklődése. Szabadidejében rajztanfolyamokon vett részt, hogy különböző technikákat tanuljon. 19 éves korában elhagyta hazáját, hogy a párizsi Académie Julian festőiskolában tanuljon. Itt találkozott művészekkel és társakkal, köztük Albert Edelfelt finn festővel és August Strindberg svéd íróval. Tanulmányai után az élete visszavitte őt hazájába. Ott megnősült, és a következő években három gyermeke született.
Stílusa az idők folyamán megváltozott. A művész korai művei a realizmus jegyében születtek. Franciaországi tartózkodása után egyre inkább a francia szimbolizmus és a szecesszió elemei jelentek meg műveiben. A festészet mellett freskókat készített, szobrászattal foglalkozott, és a finn irodalom más műveit illusztrálta. Akseli Gallen-Kallela egy ideig tagja volt a "Die Brücke" nevű művészszövetségnek, amelyhez számos expresszionista és a modernizmus úttörője csatlakozott. Hamarosan rájött, hogy nem osztja a nézeteiket, és nem sokkal később kilépett a csoportból. Műveit 1895-ben Munch műveivel együtt állították ki Berlinben. Pályafutásának egyik csúcspontja volt Finnország képviselete a Velencei Biennálén. A kísérletező kedvű művész számos stílust kipróbált. Egy dolog azonban közös minden művében: a szoros tematikus kapcsolat szülőhazájával, Finnországgal, az ottani kultúrával és hagyományokkal. Annál meglepőbb, hogy 1909-ben távoli vidékekre távozott, amikor majdnem két évet töltött családjával Brit Kelet-Afrikában. Ez idő alatt közel 150 expresszionista festményt készített. Eseménydús élete során Akseli Gallen-Kallela számos híres és befolyásos emberrel találkozott, köztük Maxim Gorkijjal és Gustav Mahlerrel. Korának befolyásos művészeit, többek között Edvard Munchot és Jean Sibeliust ábrázolta. Utolsó éveit családjával együtt az amerikai Taos-i művésztelepen töltötte. Itt is a finn mitológia volt az egyik kedvenc képi motívuma. 1926-ban visszatért hazájába, ahol 1931-ben tüdőgyulladásban meghalt.
Oldal 1 / 1