Guillaume Apollinaire francia költő 1912-ben "orfikus kubistának" nevezte honfitársát, Robert Delaunayt, miután látta a többnyire kör alakú festményeinek élénk színeit. A meleg és hideg színek kontrasztja a mozgás benyomását kelti a néző szemében.
"A művészet ritmikus" - magyarázta Delaunay. "Vizuális érzékenység nélkül nincs fény, nincs mozgás."
Delaunay színpadi tervezőnek készült, de autodidakta módon a festészet felé fordult, és Seurat pointillizmusát fejlesztette tovább. Korai művein négyzet alakú formák váltották fel a pontokat, amelyekből az utóbbi festményei épültek. Így a kubizmus társalapítójának tekintik. Delaunay először tájképeket és városképeket festett ezzel a technikával. Különösen jól ismert művei ebből a szakaszból az "ablakok", amelyek az Eiffel-toronyra nyíló kilátást mutatják.
Robert Delaunay ekkor már a müncheni Blaue Reiter tagja volt, amelynek első kiállításán bemutatták egyik Eiffel-torony-festményét. Delaunay a bemutatott négy festményből hármat el tudott adni. A sikeres koncepció folytatása helyett absztraktabb festmények felé fordult, amelyeknek már szándékosan nem voltak ábrázoló modelljei. Most jött létre a "Rythmes" sorozat. Delaunay párizsi lakása a francia művészeti élet központjává vált. Delaunay nagy hatású elméleti írásaival, például "A fényről" című művével erős hatást gyakorolt a francia-német határon túl Franz Marc, August Macke és Paul Klee művészekre. Az első világháború alatt Robert Delaunay Spanyolországba kényszerült menekülni feleségével, Sonia-val, ahol átmenetileg ismét díszlettervezőként dolgozott. A háború után visszatért Párizsba. Rákban halt meg Montpellier-ben 1941-ben.
Guillaume Apollinaire francia költő 1912-ben "orfikus kubistának" nevezte honfitársát, Robert Delaunayt, miután látta a többnyire kör alakú festményeinek élénk színeit. A meleg és hideg színek kontrasztja a mozgás benyomását kelti a néző szemében.
"A művészet ritmikus" - magyarázta Delaunay. "Vizuális érzékenység nélkül nincs fény, nincs mozgás."
Delaunay színpadi tervezőnek készült, de autodidakta módon a festészet felé fordult, és Seurat pointillizmusát fejlesztette tovább. Korai művein négyzet alakú formák váltották fel a pontokat, amelyekből az utóbbi festményei épültek. Így a kubizmus társalapítójának tekintik. Delaunay először tájképeket és városképeket festett ezzel a technikával. Különösen jól ismert művei ebből a szakaszból az "ablakok", amelyek az Eiffel-toronyra nyíló kilátást mutatják.
Robert Delaunay ekkor már a müncheni Blaue Reiter tagja volt, amelynek első kiállításán bemutatták egyik Eiffel-torony-festményét. Delaunay a bemutatott négy festményből hármat el tudott adni. A sikeres koncepció folytatása helyett absztraktabb festmények felé fordult, amelyeknek már szándékosan nem voltak ábrázoló modelljei. Most jött létre a "Rythmes" sorozat. Delaunay párizsi lakása a francia művészeti élet központjává vált. Delaunay nagy hatású elméleti írásaival, például "A fényről" című művével erős hatást gyakorolt a francia-német határon túl Franz Marc, August Macke és Paul Klee művészekre. Az első világháború alatt Robert Delaunay Spanyolországba kényszerült menekülni feleségével, Sonia-val, ahol átmenetileg ismét díszlettervezőként dolgozott. A háború után visszatért Párizsba. Rákban halt meg Montpellier-ben 1941-ben.
Oldal 1 / 2