Hírnévre és dicsőségre tett szert, egy hírhedt kalóz unokaöccse volt, és méltatlan halált halt. Ahmet Muhyiddin Piri, aki a 15. és 16. században navigátorként, térképészként, kalózként, politikusként, költőként és katonai vezetőként tevékenykedett, a mai napig él a keletiek kollektív emlékezetében. Legjelentősebb hagyatéka, a Piri Reis-térkép a késő középkor egyik legrejtélyesebb ereklyéje, amely máig fejtörést okoz a történészeknek és a tudósoknak egyaránt.
A sós víz íze a levegőben lehetett, amikor Ahmet Muhyiddin Piri 1470 körül született a török Gallipoli kikötővárosban. Piri Reis néven vonul be a történelembe, az oszmán Reis cím birtokosaként; ez a cím az admirális rangjához hasonlítható. Piri Reis a tengeren töltötte életét, híres nagybátyja, Kemal Reis kalóz nyomdokaiba lépve. Véres tengeri csatákat vív a velenceiek és a spanyolok ellen, utazásai során öt különböző nyelvet tanul meg elsajátítani, és korának egyik legnagyobb polihisztoraként tartják számon. A negyvenes évei elején Piri néhány évre szülővárosában, Gallipoliban telepedett le. Itt dolgozott irodalmi művein, például vitorlás hajókról írt verseket. Végül 1513-ban Piri Reis elkészítette híres térképét. A tapasztalt tengerész saját megfigyelései mellett különböző évszázadokból származó térképeket is felhasznált opus magnumához. Az egyik állítólag maga Kolumbusz Kristóf által rajzolt térkép volt, amelyet Piri nagybátyja, Kemal nagybátyja zsákmányolt az egyik portyája során. Ez legalábbis megmagyarázná a dél-amerikai partvidék megdöbbentően pontos ábrázolását. Máig megfejthetetlen azonban, hogy Piri Reis honnan szerezte a tudást az Antarktisz északi partvidékének elhelyezkedéséről és alakjáról, hiszen a mai ismeretek szerint a déli kontinenst csak 1818-ban fedezték fel. És mintha mindez nem lenne elég furcsa, ott van az is, hogy Piri az Antarktiszt nem jeges felszínként, hanem zöld területként ábrázolta.
Néhány évvel azután, hogy elkészült híres világtérképével, Piri Reis ismét a tengerre vetődik. Az oszmán flotta kapitányaként szolgál, szerepet játszik Egyiptom leigázásában, sőt, még kormányzónak is kinevezik. A szenvedélyes tengerész ismét irodalmi és térképészeti munkásságára használta fel a parton töltött időt. Piri Reis 77 éves korában végül az oszmán flotta főparancsnokává nevezték ki. Ebben a minőségében számos hódítást hajtott végre, amelyek nemcsak az Oszmán Birodalom földterületét, hanem gazdagságát is növelték. Nagy sikerei azonban nem csak csodálatot váltanak ki belőle. Egy irigy férfi az, aki 1554-ben a befolyásos hadvezér likvidálására szövetkezik. Az ördögi terv működik. A szultán hisz a cselszövőnek, és nyilvánosan lefejezteti az immár 84 éves Piri Reist.
Hírnévre és dicsőségre tett szert, egy hírhedt kalóz unokaöccse volt, és méltatlan halált halt. Ahmet Muhyiddin Piri, aki a 15. és 16. században navigátorként, térképészként, kalózként, politikusként, költőként és katonai vezetőként tevékenykedett, a mai napig él a keletiek kollektív emlékezetében. Legjelentősebb hagyatéka, a Piri Reis-térkép a késő középkor egyik legrejtélyesebb ereklyéje, amely máig fejtörést okoz a történészeknek és a tudósoknak egyaránt.
A sós víz íze a levegőben lehetett, amikor Ahmet Muhyiddin Piri 1470 körül született a török Gallipoli kikötővárosban. Piri Reis néven vonul be a történelembe, az oszmán Reis cím birtokosaként; ez a cím az admirális rangjához hasonlítható. Piri Reis a tengeren töltötte életét, híres nagybátyja, Kemal Reis kalóz nyomdokaiba lépve. Véres tengeri csatákat vív a velenceiek és a spanyolok ellen, utazásai során öt különböző nyelvet tanul meg elsajátítani, és korának egyik legnagyobb polihisztoraként tartják számon. A negyvenes évei elején Piri néhány évre szülővárosában, Gallipoliban telepedett le. Itt dolgozott irodalmi művein, például vitorlás hajókról írt verseket. Végül 1513-ban Piri Reis elkészítette híres térképét. A tapasztalt tengerész saját megfigyelései mellett különböző évszázadokból származó térképeket is felhasznált opus magnumához. Az egyik állítólag maga Kolumbusz Kristóf által rajzolt térkép volt, amelyet Piri nagybátyja, Kemal nagybátyja zsákmányolt az egyik portyája során. Ez legalábbis megmagyarázná a dél-amerikai partvidék megdöbbentően pontos ábrázolását. Máig megfejthetetlen azonban, hogy Piri Reis honnan szerezte a tudást az Antarktisz északi partvidékének elhelyezkedéséről és alakjáról, hiszen a mai ismeretek szerint a déli kontinenst csak 1818-ban fedezték fel. És mintha mindez nem lenne elég furcsa, ott van az is, hogy Piri az Antarktiszt nem jeges felszínként, hanem zöld területként ábrázolta.
Néhány évvel azután, hogy elkészült híres világtérképével, Piri Reis ismét a tengerre vetődik. Az oszmán flotta kapitányaként szolgál, szerepet játszik Egyiptom leigázásában, sőt, még kormányzónak is kinevezik. A szenvedélyes tengerész ismét irodalmi és térképészeti munkásságára használta fel a parton töltött időt. Piri Reis 77 éves korában végül az oszmán flotta főparancsnokává nevezték ki. Ebben a minőségében számos hódítást hajtott végre, amelyek nemcsak az Oszmán Birodalom földterületét, hanem gazdagságát is növelték. Nagy sikerei azonban nem csak csodálatot váltanak ki belőle. Egy irigy férfi az, aki 1554-ben a befolyásos hadvezér likvidálására szövetkezik. Az ördögi terv működik. A szultán hisz a cselszövőnek, és nyilvánosan lefejezteti az immár 84 éves Piri Reist.
Oldal 1 / 1