Az európai reneszánsz szívében, 1593. szeptember 22-én született Bázelben Matthäus Merian, az idősebb. Kivételes metsző- és kiadói tehetsége hírnevet és elismerést hozott neki, és a tekintélyes bázeli Merian család büszke tagjává tette. Kiváló munkái ma is meghatározzák művészi metszetgyűjteményünket. Németország topográfiájának ábrázolása a mesterművének számít, és megmutatja a térképészetben és a krónikák kiadásában való jártasságát. Merian, Walther Merian fűrészmester és tanácsos fia, fiatalon lelkes diák volt. A gimnázium látogatása után Friedrich Meyer zürichi metszőművész irányítása alatt a rajzolás, a metszés és a metszet művészetének szentelte magát. Tanulóévei 1610 és 1615 között Strasbourgban, Nancyban és Párizsban teltek, ahol a MŰVÉSZ0 és a MŰVÉSZ1 felügyelete alatt tovább csiszolta tudását. Ez idő alatt készítette el Bázel lenyűgöző várostérképét. Merian bejárta az olyan városokat, mint Augsburg és Stuttgart, végül 1616-ban Frankfurt am Mainban és Oppenheimben kötött ki, ahol Johann Theodor de Bry kiadónak és metszőnek dolgozott.
Az Oppenheimben metszetüzletet és Frankfurtban kiadóvállalatot működtető de Brynak végzett munkája előkészítette Meriant saját vállalkozói útjára. 1617-ben feleségül vette Maria Magdalena de Bryt, munkaadója lányát, és ez idő alatt a metsző és kiadó Eberhard Kieser számára is dolgozott. Merian a következő években Oppenheim és a pfalzi választófejedelem fővárosa, Heidelberg között ingázott, és saját szakmai egzisztenciájának kiépítésére törekedett. A potenciális támogatók megnyerése érdekében elkészítette nagyméretű heidelbergi panorámaképét. Nagyra törő terveit azonban meghiúsította a harmincéves háború 1618-as kitörése és V. Frigyes pfalzi választófejedelem politikai kudarca. Az ezt követő években Merian visszatért szülővárosába, Bázelbe, ahol saját vállalkozásba kezdett. Apósa 1623-ban bekövetkezett halála után átvette apja frankfurti kiadóját. Vállalkozói tehetségét tovább fokozta, amikor 1626-ban megszerezte Frankfurt polgárjogát, és 1627-ben műhelyébe fogadta Wenzel Hollart, egy feltörekvő művészt.
Az az időszak, amikor Merian Frankfurtban élt, egyben leghíresebb műveinek keletkezési időszaka is volt. Kiadta Johann Ludwig Gottfried Világtörténeti krónikáját, és megkezdte a Theatrum Europaeum munkálatait, amely a harmincéves háború eseményeit ábrázolta. 1642-től kezdődően jelentek meg a Topographia Germaniae kötetei, amely művet Merian sajnos nem érte meg befejezni. Merian életművének lényeges elemei a városnézetei, amelyeket ma is értékes történelmi tanúságtételként értékelnek. Gyakran a legrégebbi ábrázolások közé tartoznak, és a városképet az elmúlt négy évszázad számos háborúja által okozott pusztulás előtt mutatják be. Művészi munkássága mellett Merian intenzíven foglalkozott vallási kérdésekkel is. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy személyesen Isten Lelke mozgatja, és ezt a meggyőződését a címerében és kiadói szignatúrájában is rögzítette. A "Pietas contenta lucratur" (nagyjából: "A jámborság kifizetődik") jelmondatot egy gólyával, mint címerállattal integrálta.
Merian lenyűgöző karrierje azonban hosszú betegség után, 1650. június 19-én a Wiesbaden melletti Langenschwalbachban véget ért. Jelentős örökséget hagyott két fiára, Matthäusra és Casparra, akik Merian Erben néven folytatták kiadóját és folytatták műveinek kiadását. Ma már büszkén mutatjuk be Merian rendkívüli műveit műnyomtatványgyűjteményünkben. Részletes városnézetei és topográfiai térképei világszerte gazdagítják a művészetkedvelők gyűjteményeit, és tanúskodnak a kiválóságra való fáradhatatlan törekvéséről és mély kulturális hatásáról.
Az európai reneszánsz szívében, 1593. szeptember 22-én született Bázelben Matthäus Merian, az idősebb. Kivételes metsző- és kiadói tehetsége hírnevet és elismerést hozott neki, és a tekintélyes bázeli Merian család büszke tagjává tette. Kiváló munkái ma is meghatározzák művészi metszetgyűjteményünket. Németország topográfiájának ábrázolása a mesterművének számít, és megmutatja a térképészetben és a krónikák kiadásában való jártasságát. Merian, Walther Merian fűrészmester és tanácsos fia, fiatalon lelkes diák volt. A gimnázium látogatása után Friedrich Meyer zürichi metszőművész irányítása alatt a rajzolás, a metszés és a metszet művészetének szentelte magát. Tanulóévei 1610 és 1615 között Strasbourgban, Nancyban és Párizsban teltek, ahol a MŰVÉSZ0 és a MŰVÉSZ1 felügyelete alatt tovább csiszolta tudását. Ez idő alatt készítette el Bázel lenyűgöző várostérképét. Merian bejárta az olyan városokat, mint Augsburg és Stuttgart, végül 1616-ban Frankfurt am Mainban és Oppenheimben kötött ki, ahol Johann Theodor de Bry kiadónak és metszőnek dolgozott.
Az Oppenheimben metszetüzletet és Frankfurtban kiadóvállalatot működtető de Brynak végzett munkája előkészítette Meriant saját vállalkozói útjára. 1617-ben feleségül vette Maria Magdalena de Bryt, munkaadója lányát, és ez idő alatt a metsző és kiadó Eberhard Kieser számára is dolgozott. Merian a következő években Oppenheim és a pfalzi választófejedelem fővárosa, Heidelberg között ingázott, és saját szakmai egzisztenciájának kiépítésére törekedett. A potenciális támogatók megnyerése érdekében elkészítette nagyméretű heidelbergi panorámaképét. Nagyra törő terveit azonban meghiúsította a harmincéves háború 1618-as kitörése és V. Frigyes pfalzi választófejedelem politikai kudarca. Az ezt követő években Merian visszatért szülővárosába, Bázelbe, ahol saját vállalkozásba kezdett. Apósa 1623-ban bekövetkezett halála után átvette apja frankfurti kiadóját. Vállalkozói tehetségét tovább fokozta, amikor 1626-ban megszerezte Frankfurt polgárjogát, és 1627-ben műhelyébe fogadta Wenzel Hollart, egy feltörekvő művészt.
Az az időszak, amikor Merian Frankfurtban élt, egyben leghíresebb műveinek keletkezési időszaka is volt. Kiadta Johann Ludwig Gottfried Világtörténeti krónikáját, és megkezdte a Theatrum Europaeum munkálatait, amely a harmincéves háború eseményeit ábrázolta. 1642-től kezdődően jelentek meg a Topographia Germaniae kötetei, amely művet Merian sajnos nem érte meg befejezni. Merian életművének lényeges elemei a városnézetei, amelyeket ma is értékes történelmi tanúságtételként értékelnek. Gyakran a legrégebbi ábrázolások közé tartoznak, és a városképet az elmúlt négy évszázad számos háborúja által okozott pusztulás előtt mutatják be. Művészi munkássága mellett Merian intenzíven foglalkozott vallási kérdésekkel is. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy személyesen Isten Lelke mozgatja, és ezt a meggyőződését a címerében és kiadói szignatúrájában is rögzítette. A "Pietas contenta lucratur" (nagyjából: "A jámborság kifizetődik") jelmondatot egy gólyával, mint címerállattal integrálta.
Merian lenyűgöző karrierje azonban hosszú betegség után, 1650. június 19-én a Wiesbaden melletti Langenschwalbachban véget ért. Jelentős örökséget hagyott két fiára, Matthäusra és Casparra, akik Merian Erben néven folytatták kiadóját és folytatták műveinek kiadását. Ma már büszkén mutatjuk be Merian rendkívüli műveit műnyomtatványgyűjteményünkben. Részletes városnézetei és topográfiai térképei világszerte gazdagítják a művészetkedvelők gyűjteményeit, és tanúskodnak a kiválóságra való fáradhatatlan törekvéséről és mély kulturális hatásáról.
Oldal 1 / 1