Louis William Wain brit festő világhírnévre tett szert macskákat ábrázoló, mind megjelenésében, mind viselkedésében erősen humanizált képeivel. Pedig nem volt könnyű gyermekkora. Apja brit textilkereskedő volt, anyja pedig Franciaországból származott. Hat testvére közül ő volt a legidősebb és az egyetlen fiú. Wain ajakhasadékkal született. Az orvosok azt tanácsolták a szüleinek, hogy emiatt a szokásosnál kicsit később küldjék iskolába. Végül 17 évesen a West London School of Artsba ment. Három évig járt a művészeti iskolába. Ugyanebben az évben meghalt az apja, így Wain lett a családfő, aki anyja és testvérei számára a háztartást vezette, és anyagilag is gondoskodott róluk. Felvették a West London School of Arts tanárának. De Wain nem akart tanítani, arról álmodott, hogy szabad művészként élhet. Ezért mindössze két év után felhagyott a tanítással. Különböző illusztrált magazinoknak kezdett dolgozni, specialitása az állatok rajzolása volt.
Louis Wain 23 éves korában beleszeretett Emily Richardsonba, fiatalabb testvérei nevelőnőjébe. Ez akkoriban botrányos volt, hiszen a lány tíz évvel idősebb volt nála. Emily nem sokkal házasságkötésük után mellrákban megbetegedett. Wain ekkor találta meg hivatását és pályafutásának védjegyét. A házaspár befogadott egy kóbor kandúrt, és elnevezték Peternek. A macska megvigasztalta a beteg Emilyt. Wain annyira elégedett volt ezzel a képpel, hogy számtalan rajzot készített a macskáról. Felesége, Emily bátorította, hogy adja ki ezeket a vázlatokat. Így Wain első macskaképét az Illustrated London News 1886-ban reprodukálta. Ebben az időben a macskák már részben emberien viselkedtek, de még mindig négy mancsukon jártak, és nem viseltek ruhát. Ezeket a funkciókat csak az évek során adták hozzá.
A következő 30 évben Wain rendkívül termékeny volt. Festményeihez az életből merítette az ötleteket. Mindig vázlatfüzetet vitt magával, hogy rögzítse az étteremben, kávézóban vagy parkban tett megfigyeléseit. Bár rajzai rendkívül népszerűek voltak, Wain gyakran küzdött anyagi nehézségekkel. El kellett látnia az anyját és a nővéreit, és nem volt üzleti érzéke sem. 64 éves korában a nővérei szegényházba záratták, mert erőszakossá vált. Egy évvel később azonban olyan prominens személyek, mint HG Wells és az akkori brit miniszterelnök sürgetésére sikerült jobb szállásra költöztetni. Wain az elmúlt 15 évet az elmegyógyintézetben töltötte. Terápiája részeként még sok macskaképet festett. Egyes pszichiáterek Wain rajzait a skizofrénia jeleként értelmezték, mások szerint Asperger-szindrómában szenvedett.
Louis William Wain brit festő világhírnévre tett szert macskákat ábrázoló, mind megjelenésében, mind viselkedésében erősen humanizált képeivel. Pedig nem volt könnyű gyermekkora. Apja brit textilkereskedő volt, anyja pedig Franciaországból származott. Hat testvére közül ő volt a legidősebb és az egyetlen fiú. Wain ajakhasadékkal született. Az orvosok azt tanácsolták a szüleinek, hogy emiatt a szokásosnál kicsit később küldjék iskolába. Végül 17 évesen a West London School of Artsba ment. Három évig járt a művészeti iskolába. Ugyanebben az évben meghalt az apja, így Wain lett a családfő, aki anyja és testvérei számára a háztartást vezette, és anyagilag is gondoskodott róluk. Felvették a West London School of Arts tanárának. De Wain nem akart tanítani, arról álmodott, hogy szabad művészként élhet. Ezért mindössze két év után felhagyott a tanítással. Különböző illusztrált magazinoknak kezdett dolgozni, specialitása az állatok rajzolása volt.
Louis Wain 23 éves korában beleszeretett Emily Richardsonba, fiatalabb testvérei nevelőnőjébe. Ez akkoriban botrányos volt, hiszen a lány tíz évvel idősebb volt nála. Emily nem sokkal házasságkötésük után mellrákban megbetegedett. Wain ekkor találta meg hivatását és pályafutásának védjegyét. A házaspár befogadott egy kóbor kandúrt, és elnevezték Peternek. A macska megvigasztalta a beteg Emilyt. Wain annyira elégedett volt ezzel a képpel, hogy számtalan rajzot készített a macskáról. Felesége, Emily bátorította, hogy adja ki ezeket a vázlatokat. Így Wain első macskaképét az Illustrated London News 1886-ban reprodukálta. Ebben az időben a macskák már részben emberien viselkedtek, de még mindig négy mancsukon jártak, és nem viseltek ruhát. Ezeket a funkciókat csak az évek során adták hozzá.
A következő 30 évben Wain rendkívül termékeny volt. Festményeihez az életből merítette az ötleteket. Mindig vázlatfüzetet vitt magával, hogy rögzítse az étteremben, kávézóban vagy parkban tett megfigyeléseit. Bár rajzai rendkívül népszerűek voltak, Wain gyakran küzdött anyagi nehézségekkel. El kellett látnia az anyját és a nővéreit, és nem volt üzleti érzéke sem. 64 éves korában a nővérei szegényházba záratták, mert erőszakossá vált. Egy évvel később azonban olyan prominens személyek, mint HG Wells és az akkori brit miniszterelnök sürgetésére sikerült jobb szállásra költöztetni. Wain az elmúlt 15 évet az elmegyógyintézetben töltötte. Terápiája részeként még sok macskaképet festett. Egyes pszichiáterek Wain rajzait a skizofrénia jeleként értelmezték, mások szerint Asperger-szindrómában szenvedett.
Oldal 1 / 2