Lee Campbell stúdiójához a London Borough of Twickenham Riverside városrészben található gyaloghídon keresztül lehet eljutni. Alternatívaként a művésznő hajóval is eljuthat arra a szigetre, amely több mint húsz évvel ezelőtt művészi otthonává vált. A kezelhető Eel Pie Island egy idilli sziget a Temze közepén. A fiatalabb éveiben itt élő művész számára ez a hely a béke menedéke és egy különleges hely Londonban. A kis szigetről, a bálványai és inspirációs forrásai, Turner és Whistler valószínűleg már megtapasztalták a folyóra és a városra nyíló kilátást. Talán éppen azon a helyen, ahol most a műterme áll. Lee Campbell számára művészi példaképeinek hatása felerősödött az Aaalpasteten-szigetre költözésével. Addig a művész olyan korszakot élt meg, amely ennél változatosabb aligha lehetne.
Lee Campbell első megbízatása a Kent Egyetem Űrkutatási Tanszékére vitte. Lee egy nagyméretű festményt készített a Halley-üstököshöz közeledő Giotto űrhajóról. Ezt követte a Royal Ballet School and Hotels, amely az első ház a téren. Nagyszerű időtöltés az új-zélandiak számára. Ezt a szakaszt arra használta, hogy izgalmas témákban merüljön el, és olyan emberekkel találkozzon, akik lelkesedtek a művészete iránt. Lee Campbell következetesen olajjal fest. A festéket vékony rétegekben, egymás fölé hordja fel. Az olajmáz egy vékony színréteg, amely több rétegben egymásra felhordva vizuális mélységet kölcsönöz a festménynek. Lee Campbell ezzel a technikával a valóság misztikus benyomását kelti. Ez a hatás gyakran megtalálható vallási ábrázolásokon, de Campbell a brit táj varázslatos ábrázolásához használta. Lee Campbell munkáiban Új-Zéland színeinek és tisztaságának, valamint Anglia mítoszokkal teli történelmének és varázslatos légkörének egyesülését látja. A művész témákat és ötleteket talál az irodalomban és máshol. Így követte egy kortárs költő gondolatmenetét arról a kérdésről, hogy hová mennek az istenek, ha már senki sem hisz bennük. Lee Campbell képi értelmezésében az istenek egy erdőben, "árnyékösvényeken" élnek, és ezzel a vers találó ábrázolását rajzolja meg.
Lee Campbell a színek és a miszticizmus ötvözése révén egyedülálló kifejezőerejét a természet és a környezet védelme iránti elkötelezettségére használja. A "Csendes-óceáni zátony" című festményével az óceánok védelmére hívja fel a figyelmet. A festmény megfestésére az óceánok műanyagmentesítéséért folytatott küzdelem inspirálta. A művész felfedezte az Ausztrália partjainál lévő Nagy-korallzátonyt, és nagy aggodalommal látta az élőhely sebezhetőségét. A festmény a napfény átlátszóságát sugallja a sekély és tiszta vízen, és óceánjaink egyediségének szimbóluma.
Lee Campbell stúdiójához a London Borough of Twickenham Riverside városrészben található gyaloghídon keresztül lehet eljutni. Alternatívaként a művésznő hajóval is eljuthat arra a szigetre, amely több mint húsz évvel ezelőtt művészi otthonává vált. A kezelhető Eel Pie Island egy idilli sziget a Temze közepén. A fiatalabb éveiben itt élő művész számára ez a hely a béke menedéke és egy különleges hely Londonban. A kis szigetről, a bálványai és inspirációs forrásai, Turner és Whistler valószínűleg már megtapasztalták a folyóra és a városra nyíló kilátást. Talán éppen azon a helyen, ahol most a műterme áll. Lee Campbell számára művészi példaképeinek hatása felerősödött az Aaalpasteten-szigetre költözésével. Addig a művész olyan korszakot élt meg, amely ennél változatosabb aligha lehetne.
Lee Campbell első megbízatása a Kent Egyetem Űrkutatási Tanszékére vitte. Lee egy nagyméretű festményt készített a Halley-üstököshöz közeledő Giotto űrhajóról. Ezt követte a Royal Ballet School and Hotels, amely az első ház a téren. Nagyszerű időtöltés az új-zélandiak számára. Ezt a szakaszt arra használta, hogy izgalmas témákban merüljön el, és olyan emberekkel találkozzon, akik lelkesedtek a művészete iránt. Lee Campbell következetesen olajjal fest. A festéket vékony rétegekben, egymás fölé hordja fel. Az olajmáz egy vékony színréteg, amely több rétegben egymásra felhordva vizuális mélységet kölcsönöz a festménynek. Lee Campbell ezzel a technikával a valóság misztikus benyomását kelti. Ez a hatás gyakran megtalálható vallási ábrázolásokon, de Campbell a brit táj varázslatos ábrázolásához használta. Lee Campbell munkáiban Új-Zéland színeinek és tisztaságának, valamint Anglia mítoszokkal teli történelmének és varázslatos légkörének egyesülését látja. A művész témákat és ötleteket talál az irodalomban és máshol. Így követte egy kortárs költő gondolatmenetét arról a kérdésről, hogy hová mennek az istenek, ha már senki sem hisz bennük. Lee Campbell képi értelmezésében az istenek egy erdőben, "árnyékösvényeken" élnek, és ezzel a vers találó ábrázolását rajzolja meg.
Lee Campbell a színek és a miszticizmus ötvözése révén egyedülálló kifejezőerejét a természet és a környezet védelme iránti elkötelezettségére használja. A "Csendes-óceáni zátony" című festményével az óceánok védelmére hívja fel a figyelmet. A festmény megfestésére az óceánok műanyagmentesítéséért folytatott küzdelem inspirálta. A művész felfedezte az Ausztrália partjainál lévő Nagy-korallzátonyt, és nagy aggodalommal látta az élőhely sebezhetőségét. A festmény a napfény átlátszóságát sugallja a sekély és tiszta vízen, és óceánjaink egyediségének szimbóluma.
Oldal 1 / 5