Az idő sodrában, a 15. század közepe táján Flandriában kibontakozott egy művészi zseni, aki maradandó nyomot hagyott az óholland festészetben. A neve: Hugo van der Goes. Valószínűleg 1435 és 1440 között született, valószínűleg a kulturálisan pezsgő Gentben. Élete egészen a Brüsszel melletti Oudergemig vezetett, ahol 1482-ben kilehelte a lelkét. Nevezetes művei között találjuk "Mária halála" című, 1480 körül festett, elbűvölő remekművét, amely jelenleg a brugge-i Groeninge Múzeumban látható.
Van der Goes 1467 májusában, a biztos dokumentáció szerint, a genti festők céhében Lucas mester címet szerzett, tanúja és kezese pedig nem más, mint a híres művész, Joos van Wassenhove, ismertebb nevén Justus van Gent. Egy évvel később van der Goes más kortárs nagyságokkal, például Jacques Daret-vel együtt Brugge-ba költözött. Ott egyedülálló tehetségével hozzájárult a város díszítéséhez Bátor Károly és Yorki Margit esküvői ünnepségére. E művek művészi lenyomatai ma is tanúskodnak e korszak ünnepélyes pompájáról.
Van der Goes művészi hatása messzire és széles körökbe hatott, és elnyerte azt a hírnevet, amelyet rendkívüli művei megérdemeltek. 1474 és 1476 között a festők céhének dékánja volt, és mind a nemesség, mind a polgárság nagyra becsülte. A Brüsszel melletti Roode Kloosterhez való csatlakozása megváltoztatta élete menetét, de művészete nem változott. Itt is magas rangú látogatókat vonzott, köztük a főherceget és a későbbi Maximilian császárt. De 1481-ben drámai fordulat következett be: Kölnből hazafelé menet van der Goes öngyilkossági szándékkal kísért rohamot kapott. Élete a következő évben ért véget, páratlan örökséget hagyva maga után a művészet világában.
Az idő sodrában, a 15. század közepe táján Flandriában kibontakozott egy művészi zseni, aki maradandó nyomot hagyott az óholland festészetben. A neve: Hugo van der Goes. Valószínűleg 1435 és 1440 között született, valószínűleg a kulturálisan pezsgő Gentben. Élete egészen a Brüsszel melletti Oudergemig vezetett, ahol 1482-ben kilehelte a lelkét. Nevezetes művei között találjuk "Mária halála" című, 1480 körül festett, elbűvölő remekművét, amely jelenleg a brugge-i Groeninge Múzeumban látható.
Van der Goes 1467 májusában, a biztos dokumentáció szerint, a genti festők céhében Lucas mester címet szerzett, tanúja és kezese pedig nem más, mint a híres művész, Joos van Wassenhove, ismertebb nevén Justus van Gent. Egy évvel később van der Goes más kortárs nagyságokkal, például Jacques Daret-vel együtt Brugge-ba költözött. Ott egyedülálló tehetségével hozzájárult a város díszítéséhez Bátor Károly és Yorki Margit esküvői ünnepségére. E művek művészi lenyomatai ma is tanúskodnak e korszak ünnepélyes pompájáról.
Van der Goes művészi hatása messzire és széles körökbe hatott, és elnyerte azt a hírnevet, amelyet rendkívüli művei megérdemeltek. 1474 és 1476 között a festők céhének dékánja volt, és mind a nemesség, mind a polgárság nagyra becsülte. A Brüsszel melletti Roode Kloosterhez való csatlakozása megváltoztatta élete menetét, de művészete nem változott. Itt is magas rangú látogatókat vonzott, köztük a főherceget és a későbbi Maximilian császárt. De 1481-ben drámai fordulat következett be: Kölnből hazafelé menet van der Goes öngyilkossági szándékkal kísért rohamot kapott. Élete a következő évben ért véget, páratlan örökséget hagyva maga után a művészet világában.
Oldal 1 / 1