Az ókori Japán csillogó árnyékában, ahol a hagyomány és az újítás keveredett, Hiroshige II az ukiyo-e művészet mesterévé vált. Amikor 1826-ban megszületett, senki sem sejthette, milyen nyomdokokat fog követni, és milyen legendákat fog megörökíteni. Mélyen gyökerezett az ukiyo-e művészet aranykorában, és nemcsak a művészi stílust, hanem mestere híres nevét is átvette: Hiroshige. Ez a mester 1858-ban bekövetkezett halála után történt, és Hiroshige II. azzal pecsételte meg az egyesülést, hogy feleségül vette Hiroshige lányát.
Korai alkotói éveiben művei olyan hűen tükrözték mestere finom kézjegyét, hogy még a tudósok is gyakran összetévesztették őket. A korszakból származó művészi nyomatok esetében ezért néha nehéz eldönteni, hogy azok Hiroshige vagy Hiroshige II. keze nyomán készültek-e. Ez jól mutatja Hiroshige II. hatalmas tehetségét, aki képes volt olyan lenyűgöző műveket alkotni, amelyek annyira hasonlítanak mentorára. De e hasonlóságok ellenére egyéni kézjegyet is rányomott műveire. Házasságának felbomlása után, 1865-ben Edóból Yokohamába költözött, és a hangzatos Kisai Risshō nevet vette fel. Ezekben az években más nagymesterekkel, például Kunisadával dolgozott együtt, és exportcikkek díszítésének is szentelte magát, ami alkalmazkodóképességének és széles művészi skálájának jele.
Hiroshige II. korai, mindössze 44 éves korában, 1869-ben bekövetkezett halála ellenére olyan örökséget hagyott hátra, amely a cégünk által sokszorosított műnyomatokban ma is él. Ezek a reprodukált műnyomatok megpróbálnak igazságot szolgáltatni zsenialitásának, és életben tartani az ukiyo-e művészet aranykorát az elkövetkező generációk számára. Lenyűgöző, hogy bár Hiroshige III, a nagy Hiroshige másik tanítványa is a saját útját járta, mégis Hiroshige II volt az, aki a legerőteljesebben idézte fel az eredeti Hiroshige ragyogását és bonyolultságát.
Az ókori Japán csillogó árnyékában, ahol a hagyomány és az újítás keveredett, Hiroshige II az ukiyo-e művészet mesterévé vált. Amikor 1826-ban megszületett, senki sem sejthette, milyen nyomdokokat fog követni, és milyen legendákat fog megörökíteni. Mélyen gyökerezett az ukiyo-e művészet aranykorában, és nemcsak a művészi stílust, hanem mestere híres nevét is átvette: Hiroshige. Ez a mester 1858-ban bekövetkezett halála után történt, és Hiroshige II. azzal pecsételte meg az egyesülést, hogy feleségül vette Hiroshige lányát.
Korai alkotói éveiben művei olyan hűen tükrözték mestere finom kézjegyét, hogy még a tudósok is gyakran összetévesztették őket. A korszakból származó művészi nyomatok esetében ezért néha nehéz eldönteni, hogy azok Hiroshige vagy Hiroshige II. keze nyomán készültek-e. Ez jól mutatja Hiroshige II. hatalmas tehetségét, aki képes volt olyan lenyűgöző műveket alkotni, amelyek annyira hasonlítanak mentorára. De e hasonlóságok ellenére egyéni kézjegyet is rányomott műveire. Házasságának felbomlása után, 1865-ben Edóból Yokohamába költözött, és a hangzatos Kisai Risshō nevet vette fel. Ezekben az években más nagymesterekkel, például Kunisadával dolgozott együtt, és exportcikkek díszítésének is szentelte magát, ami alkalmazkodóképességének és széles művészi skálájának jele.
Hiroshige II. korai, mindössze 44 éves korában, 1869-ben bekövetkezett halála ellenére olyan örökséget hagyott hátra, amely a cégünk által sokszorosított műnyomatokban ma is él. Ezek a reprodukált műnyomatok megpróbálnak igazságot szolgáltatni zsenialitásának, és életben tartani az ukiyo-e művészet aranykorát az elkövetkező generációk számára. Lenyűgöző, hogy bár Hiroshige III, a nagy Hiroshige másik tanítványa is a saját útját járta, mégis Hiroshige II volt az, aki a legerőteljesebben idézte fel az eredeti Hiroshige ragyogását és bonyolultságát.
Oldal 1 / 1