Az ifjabb Hans Holbein (1497 vagy 1498 - 1543.11.29.) gyakorlatilag a világ szépségét és a tudás varázsát ünnepelte. Ugyanakkor Holbein, VIII. Henrik király akkori udvari festője a földi lét mulandóságára emlékeztetett.
Nürnberg volt a szülőváros, és az ugyanolyan elszánt, mint rendkívül tehetséges festőnek már a 16. század elején megvolt a további kilátás a tányér szélén túlra: miután apja, az idősebb Hans Holbein átadta neki a mesterség eszközeit, az ifjabb Hans Holbein először Bázelbe ment. Itt szerzett polgári és szabadságjogokat, és hamarosan a svájci művészeti élet egyik főszereplőjévé vált. Holbein írás- és latinórákat vett - de főleg festett mindent, amit csak lehetett. Repertoárjába portrék, faldíszek és vallásos festmények, könyvillusztrációk, valamint ékszerek és ólomüveg ablakok tervei tartoztak. Szorgalmasan, de emiatt sok megbízási lehetőségtől megfosztotta magát - és Bázelben túl kicsi lett számára a világ.
Holbein többször ábrázolta Rotterdami Erasmust, aki Holbein szoros baráti köréhez tartozott. A humanista Thomas More lordkancellárnak címzett ajánlólevelével felszerelkezve Holbein 1526-ban Antwerpenen keresztül Londonba utazott. Thomas More kedvesen fogadta Holbeint, és megbízta egy nagyszabású családi portré megfestésével. Rotterdami Erasmus megkapta More biztosítékát, hogy mindent megtesz a fiatal festő angliai népszerűsítéséért. Így az ifjabb Holbein hamarosan pazar díszítő képeket festett VIII. Henrik pazar ünnepi építkezéseihez, ezzel újra és újra bizonyítva csodálatos mesteri képességeit. Tudor Henrik el volt ragadtatva. Jelzésértékű, hogy állítólag akkoriban megjegyezte, hogy hét parasztból elég könnyen lehet hét grófot csinálni, de egyetlen grófot sem lehet egyetlen Holbeinből sem - Holbein pedig portrékat készített portrék után a királyi udvar tagjairól. Érzelmileg Holbein ekkor még mindig Bázelhez kötődött. De aztán 1539-ben, egy bázeli tartózkodás után felégetett minden hidat, visszament Henrik udvarába, és posztumusz udvari festőnek nevezték ki.
Legyen szó Aragóniai Katalinról, Jane Seymourról, Klevi Annáról vagy Catherine Howardról: Hans Holbein az ifjabbik ábrázolta a király feleségeinek és persze Henriknek a csapatát is. Ennek ellenére a "Követek" című monumentális festmény a mester legfontosabb művévé vált. A barátságot ábrázoló festmény Georges de Selve és Jean de Dinteville francia diplomatákat ábrázolja, akik mindketten jó szelleműek voltak és a szabad művészetekhez vonzódtak. A festmény egyik eleme egy ügyesen elrejtett koponya, amely Holbein munkásságának kétértelműségének szinonimája: művészete egyrészt a világ grandiózus szépségét ünnepli, másrészt a minket körülvevő dolgok mulandóságára emlékeztet. Így a realista hatás szinte rejtélyes utalások felületévé változik. Ez az a szempont, amely Holbein munkásságát ma is olyan érdekessé teszi. Halála évében, 1543-ban Hans Holbein megfestette John Chambers lelkész és királyi orvos portréját. Ez a festmény különösen finom módon tükrözi az elszántságot és a spiritualitást. Az ifjabb Hans Holbein 1543. november 29-én halt meg Londonban.
Az ifjabb Hans Holbein (1497 vagy 1498 - 1543.11.29.) gyakorlatilag a világ szépségét és a tudás varázsát ünnepelte. Ugyanakkor Holbein, VIII. Henrik király akkori udvari festője a földi lét mulandóságára emlékeztetett.
Nürnberg volt a szülőváros, és az ugyanolyan elszánt, mint rendkívül tehetséges festőnek már a 16. század elején megvolt a további kilátás a tányér szélén túlra: miután apja, az idősebb Hans Holbein átadta neki a mesterség eszközeit, az ifjabb Hans Holbein először Bázelbe ment. Itt szerzett polgári és szabadságjogokat, és hamarosan a svájci művészeti élet egyik főszereplőjévé vált. Holbein írás- és latinórákat vett - de főleg festett mindent, amit csak lehetett. Repertoárjába portrék, faldíszek és vallásos festmények, könyvillusztrációk, valamint ékszerek és ólomüveg ablakok tervei tartoztak. Szorgalmasan, de emiatt sok megbízási lehetőségtől megfosztotta magát - és Bázelben túl kicsi lett számára a világ.
Holbein többször ábrázolta Rotterdami Erasmust, aki Holbein szoros baráti köréhez tartozott. A humanista Thomas More lordkancellárnak címzett ajánlólevelével felszerelkezve Holbein 1526-ban Antwerpenen keresztül Londonba utazott. Thomas More kedvesen fogadta Holbeint, és megbízta egy nagyszabású családi portré megfestésével. Rotterdami Erasmus megkapta More biztosítékát, hogy mindent megtesz a fiatal festő angliai népszerűsítéséért. Így az ifjabb Holbein hamarosan pazar díszítő képeket festett VIII. Henrik pazar ünnepi építkezéseihez, ezzel újra és újra bizonyítva csodálatos mesteri képességeit. Tudor Henrik el volt ragadtatva. Jelzésértékű, hogy állítólag akkoriban megjegyezte, hogy hét parasztból elég könnyen lehet hét grófot csinálni, de egyetlen grófot sem lehet egyetlen Holbeinből sem - Holbein pedig portrékat készített portrék után a királyi udvar tagjairól. Érzelmileg Holbein ekkor még mindig Bázelhez kötődött. De aztán 1539-ben, egy bázeli tartózkodás után felégetett minden hidat, visszament Henrik udvarába, és posztumusz udvari festőnek nevezték ki.
Legyen szó Aragóniai Katalinról, Jane Seymourról, Klevi Annáról vagy Catherine Howardról: Hans Holbein az ifjabbik ábrázolta a király feleségeinek és persze Henriknek a csapatát is. Ennek ellenére a "Követek" című monumentális festmény a mester legfontosabb művévé vált. A barátságot ábrázoló festmény Georges de Selve és Jean de Dinteville francia diplomatákat ábrázolja, akik mindketten jó szelleműek voltak és a szabad művészetekhez vonzódtak. A festmény egyik eleme egy ügyesen elrejtett koponya, amely Holbein munkásságának kétértelműségének szinonimája: művészete egyrészt a világ grandiózus szépségét ünnepli, másrészt a minket körülvevő dolgok mulandóságára emlékeztet. Így a realista hatás szinte rejtélyes utalások felületévé változik. Ez az a szempont, amely Holbein munkásságát ma is olyan érdekessé teszi. Halála évében, 1543-ban Hans Holbein megfestette John Chambers lelkész és királyi orvos portréját. Ez a festmény különösen finom módon tükrözi az elszántságot és a spiritualitást. Az ifjabb Hans Holbein 1543. november 29-én halt meg Londonban.
Oldal 1 / 8