Svédország északi jellege, szigetvilágbeli partjaival, mély erdeivel, tomboló folyóival és széles, csendes tavaival mindig is vonzotta az utazókat és a romantikus tájak szerelmeseit. Gustaf Rydberg az ország egyik legjelentősebb tájképfestője.

Az 1835-ben Malmőben született Rydberg a koppenhágai és stockholmi művészeti akadémiák diákjaként tanulta ki a mesterséget. De sok más svédhez hasonlóan a 19. század közepén ő is a düsseldorfi művészeti akadémiára járt. Koruk legjelentősebb német tájképfestői tanítottak itt, akik közül néhányan már a barbizoni iskola szabadtéri festészetének hatása alatt álltak. A pontos helyszíni megfigyelésre törekedtek, olyan tájakat kerestek, amelyeket még nem érintett a modern fejlődés, és végső soron valami egészen másra vágytak. A romantikus tájképfelfogást olyan professzorok alakították ki, mint a MŰVÉSZETI TÁRSASÁG0 , akinél Rydberg 1862-ben és 1863-ban órákat vett. Tanulmányai befejezése után Rydberg a nyári hónapokban újra és újra visszatért dél-svédországi szülőföldjére, Skåne-ba. Ez a részben dombos, részben sík félsziget, kiterjedt gabonaföldjeivel, magányos tanyáival és göcsörtös facsoportjaival művészetének igazi célpontja volt. Gyermekkora óta hatással volt rá ez a táj, ez volt a vágyakozás helye a nagyvárosi Malmöből származó érzékeny ember számára. 1864-ben a svéd fővárosba, Stockholmba költözött. Ott azonban ritkán találta meg motívumait; hű maradt a vidéki Svédországhoz, annak sokszínűségében. Ebben az időben a svéd király uralkodott Norvégia felett is. Rydberg munkásságáért különleges megtiszteltetésként 1868-ban elkísérhette XV. Károly királyt norvégiai útjára, és vázlatokon és festményeken örökíthette meg ezt a vad, vad fjordokkal teli országot. Egy évvel később King finanszírozásával ismét visszatért oda.

Végül azonban Gustaf Rydbergre mindenekelőtt a svéd táj mesteri festőjeként emlékeznek. Stílusa jellegzetes: alacsonyan fekvő horizontok, esti hangulatok vöröses fényben, mélyen hóba burkolt tanyák, csupasz facsontvázak a széles mezők közepén, magányos malmok a széles, végtelennek tűnő horizontvonal előtt, felhős hegyek az áthatolhatatlannak tűnő erdők előtt... 1885 tájától öregkoráig a Kristianstad melletti Torsebro apró faluban élt szeretett szülőföldjén, Skåne-ban. Itt sok érdekes motívumot talált: Torsebro közelében például a Helgeà folyó lenyűgöző zuhatagai találhatók. Számos vízimalom működött itt. Gustaf Rydberg 1933-ban, 98 éves korában halt meg szülővárosában. Ekkor már volt egy nagy jubileumi kiállítása, amelyet a Svéd Képzőművészeti Akadémia rendezett számára 1920-ban. Ez látszik a festményein: Gustaf Rydberget boldog embernek kell elképzelni! A tájképfestészet és általában a művészet modern fejlődésétől azonban érintetlen maradt. Ez egyáltalán nem von le semmit késő romantikus festményeinek mesteri és kifejező erejéből.