A viktoriánus korszak alakította Angliát és az embereket. A Brit Birodalom gyarmati birtokaival, globális kereskedelmi kapcsolataival és erős pénzügyi rendszerével uralta a 19. századi világot, de ugyanilyen híres volt etikettjéről, fegyelméről és főszereplőinek büszkeségéről is. George Derville Rowlandson éppen ilyen körülmények közé született, amikor 1861-ben Madrasban George Rowlandson ezredes fiaként meglátta a napvilágot. Indiában töltött gyermekkora nagy hatással volt rá, hiszen első kézből tapasztalhatta meg a gyarmati struktúrákat, a helyőrség fúrását és a többségi lakosságtól való térbeli elkülönülést, miközben szülőhazája tágasságát és egzotikus szépségét is érzékelte.
Tanulmányai miatt azonban Rowlandson visszatér szülőhazájába, Angliába. Először a gloucesteri művészeti iskolában tanult festészetet, de hamarosan London, a Brit Birodalom szíve vonzotta. Itt, a Westminster School of Artban finomíthatta technikáit, és egyúttal megismerkedett a főváros lüktető életével és az úri életmóddal. A párizsi utazások szélesítették látókörét, de a nagyvárosi motívumok soha nem játszottak szerepet műveiben. Ehelyett Rowlandson képei többször is gyarmati, katonai és egzotikus témákra összpontosítanak, és az angol ebben az időben vált híressé arról, hogy művein lovakat is szerepeltet. Festményeinek kedvelt motívumai a vadászjelenetek, de elegáns paripái és büszke lovasai csatajelenetekben, a gyarmati Afrikában tett kirándulásokon vagy divatos sportok gyakorlása közben is megjelennek.
Rowlandson nagyobb képeit olajjal festette, bár gyakoribbak az akvarellek, rajzok és vázlatok. Ennek oka, hogy különösen legerősebb alkotói korszakában számos tekintélyes londoni magazinnak dolgozott illusztrátorként, ami minden bizonnyal megmagyarázza a katonai és vadászjelenetekre való erős összpontosítást, valamint a lovak és lovasok gyakori használatát. A 20. század elején képei gyakran szerepeltek híres kiállításokon, és 1914-től Rowlandson volt az egyik első művész, aki hivatalos minőségében vizuálisan dokumentálta az első világháború eseményeit. Ez idő alatt Rowlandsonnak élete legsúlyosabb csapását kellett elviselnie, amikor legidősebb fia 1918-ban elesett a harctéren. Feleségével, Manuela Francis Annie Cooke-kal, akit 1898-ban vett feleségül, együtt gyászolták a mindössze 19 éves fiú elvesztését; 1904-ben született második fiuk viszont megmenekült a Nagy Háború borzalmaitól. Rowlandson, akinek festményei ma elsősorban a floridai Lake Worthben láthatók, azonban soha nem heverte ki ezt a mély vágást, és nem sokkal 1928 karácsonya előtt halt meg a londoni Hammersmithben.
A viktoriánus korszak alakította Angliát és az embereket. A Brit Birodalom gyarmati birtokaival, globális kereskedelmi kapcsolataival és erős pénzügyi rendszerével uralta a 19. századi világot, de ugyanilyen híres volt etikettjéről, fegyelméről és főszereplőinek büszkeségéről is. George Derville Rowlandson éppen ilyen körülmények közé született, amikor 1861-ben Madrasban George Rowlandson ezredes fiaként meglátta a napvilágot. Indiában töltött gyermekkora nagy hatással volt rá, hiszen első kézből tapasztalhatta meg a gyarmati struktúrákat, a helyőrség fúrását és a többségi lakosságtól való térbeli elkülönülést, miközben szülőhazája tágasságát és egzotikus szépségét is érzékelte.
Tanulmányai miatt azonban Rowlandson visszatér szülőhazájába, Angliába. Először a gloucesteri művészeti iskolában tanult festészetet, de hamarosan London, a Brit Birodalom szíve vonzotta. Itt, a Westminster School of Artban finomíthatta technikáit, és egyúttal megismerkedett a főváros lüktető életével és az úri életmóddal. A párizsi utazások szélesítették látókörét, de a nagyvárosi motívumok soha nem játszottak szerepet műveiben. Ehelyett Rowlandson képei többször is gyarmati, katonai és egzotikus témákra összpontosítanak, és az angol ebben az időben vált híressé arról, hogy művein lovakat is szerepeltet. Festményeinek kedvelt motívumai a vadászjelenetek, de elegáns paripái és büszke lovasai csatajelenetekben, a gyarmati Afrikában tett kirándulásokon vagy divatos sportok gyakorlása közben is megjelennek.
Rowlandson nagyobb képeit olajjal festette, bár gyakoribbak az akvarellek, rajzok és vázlatok. Ennek oka, hogy különösen legerősebb alkotói korszakában számos tekintélyes londoni magazinnak dolgozott illusztrátorként, ami minden bizonnyal megmagyarázza a katonai és vadászjelenetekre való erős összpontosítást, valamint a lovak és lovasok gyakori használatát. A 20. század elején képei gyakran szerepeltek híres kiállításokon, és 1914-től Rowlandson volt az egyik első művész, aki hivatalos minőségében vizuálisan dokumentálta az első világháború eseményeit. Ez idő alatt Rowlandsonnak élete legsúlyosabb csapását kellett elviselnie, amikor legidősebb fia 1918-ban elesett a harctéren. Feleségével, Manuela Francis Annie Cooke-kal, akit 1898-ban vett feleségül, együtt gyászolták a mindössze 19 éves fiú elvesztését; 1904-ben született második fiuk viszont megmenekült a Nagy Háború borzalmaitól. Rowlandson, akinek festményei ma elsősorban a floridai Lake Worthben láthatók, azonban soha nem heverte ki ezt a mély vágást, és nem sokkal 1928 karácsonya előtt halt meg a londoni Hammersmithben.
Oldal 1 / 1