Olaszország, pontosabban Firenze egyedülálló szépségének közepette egy olyan művész látta meg a napvilágot, akinek az volt a sorsa, hogy mély és maradandó nyomot hagyjon a művészeti örökségben. Bartolomeo Bimbi volt a neve, a manierizmus mértékadó képviselője, aki 1648-ban született, és műveit - különösen csendélet-festményeit - ma is a maguk nemében kiemelkedő képviselőiként ismerik el. Nicolò fia, Bimbi május 15-én született Settignanóban, és a színek és formák világában nőtt fel. Képzését az Lorenzo Lippi, majd később az Onorio Marinari irányítása alatt kezdte. Velük fedezte fel a festészet titkait, és megalapozta későbbi karrierjét. Bár Bimbi kétségtelenül képzett volt az alakfestészethez, szinte kizárólagos hódoltságot mutatott a csendélet- és portréfestészet iránt. Leopoldo de' Medici bíborossal tett római útja fordulópontot jelentett munkásságában, és megnyitotta a firenzei udvar és arisztokrácia kapuit.
Bimbi munkásságán félreérthetetlenül érződik a MŰVÉSZTÁR2 hatása, különösen a Medici botanikai gyűjteménye iránti szeretete. III. Cosimo, Toszkána nagyhercege bízta meg azzal, hogy nagyméretű vásznakat töltsön meg a növény- és állatvilág eleven ábrázolásaival. Ezek a remekművek ma is a Medici dell'Ambrogiana és della Topaia villák, valamint a Palazzo Pitti és a Museo Botanico dell'Universita falát díszítik. Bimbi 1729. január 14-én halt meg Firenzében, de olyan örökséget hagyott hátra, amely a mai napig tart. Műveit nemcsak eredeti formában, hanem művészi metszetek formájában is megőrizték. Ezek a műnyomatok több mint az eredeti művek egyszerű reprodukciói. Lenyűgöző tisztelgés Bimbi páratlan tehetsége és a részletekre való odafigyelése előtt. Ezeken a nyomatokon keresztül csendéleteinek és portréinak szépsége a művészetkedvelők egy új generációja számára válik elérhetővé, akik ugyanolyan csodálattal tekintenek majd műveire, mint annak idején a firenzei arisztokrácia és udvar.
Olaszország, pontosabban Firenze egyedülálló szépségének közepette egy olyan művész látta meg a napvilágot, akinek az volt a sorsa, hogy mély és maradandó nyomot hagyjon a művészeti örökségben. Bartolomeo Bimbi volt a neve, a manierizmus mértékadó képviselője, aki 1648-ban született, és műveit - különösen csendélet-festményeit - ma is a maguk nemében kiemelkedő képviselőiként ismerik el. Nicolò fia, Bimbi május 15-én született Settignanóban, és a színek és formák világában nőtt fel. Képzését az Lorenzo Lippi, majd később az Onorio Marinari irányítása alatt kezdte. Velük fedezte fel a festészet titkait, és megalapozta későbbi karrierjét. Bár Bimbi kétségtelenül képzett volt az alakfestészethez, szinte kizárólagos hódoltságot mutatott a csendélet- és portréfestészet iránt. Leopoldo de' Medici bíborossal tett római útja fordulópontot jelentett munkásságában, és megnyitotta a firenzei udvar és arisztokrácia kapuit.
Bimbi munkásságán félreérthetetlenül érződik a MŰVÉSZTÁR2 hatása, különösen a Medici botanikai gyűjteménye iránti szeretete. III. Cosimo, Toszkána nagyhercege bízta meg azzal, hogy nagyméretű vásznakat töltsön meg a növény- és állatvilág eleven ábrázolásaival. Ezek a remekművek ma is a Medici dell'Ambrogiana és della Topaia villák, valamint a Palazzo Pitti és a Museo Botanico dell'Universita falát díszítik. Bimbi 1729. január 14-én halt meg Firenzében, de olyan örökséget hagyott hátra, amely a mai napig tart. Műveit nemcsak eredeti formában, hanem művészi metszetek formájában is megőrizték. Ezek a műnyomatok több mint az eredeti művek egyszerű reprodukciói. Lenyűgöző tisztelgés Bimbi páratlan tehetsége és a részletekre való odafigyelése előtt. Ezeken a nyomatokon keresztül csendéleteinek és portréinak szépsége a művészetkedvelők egy új generációja számára válik elérhetővé, akik ugyanolyan csodálattal tekintenek majd műveire, mint annak idején a firenzei arisztokrácia és udvar.
Oldal 1 / 1