Albrecht Altdorfer a reneszánsz német festő és metsző volt. A nürnbergi kismesterek megalapítójának tartják, és Wolf Huberrel együtt a Duna-iskola fontos képviselője volt, egy olyan stílusirányzaté, amely Bajorországból, a Duna mentén Ausztriába is átterjedt. A művészek a "Duna vad festői" becenévvel vonultak be a történelembe. Festménye kiemelkedik mások festményei közül. Érzelmekkel teli arcokat és torz arányú testeket rajzol; a fejek kisebbek, mint a többi. Festményei mozgásban vannak, és hajlamosak a túlzásokra.
Ezzel szemben Albrecht Altdorfer életéről keveset tudunk. 1480 és 1485 között született, és művészcsaládban nőtt fel. Apja, Ulrich Altdorfer, ismert festő volt Regensburgban. Idősebb testvére, Georg szintén festőként dolgozott Bajorországban. A művészet természetesen fontos tantárgy volt a családban, és a gyerekeket a szülők már korán bátorították ezen a téren. Albrecht Altdorfert 1505-ben említik először írásban Regensburg város polgárkönyvében. 25 éves korában megkapta a polgárjogot, amely feljogosította arra, hogy saját vállalkozást vezessen, vagy ingatlant vásároljon. Regensburg egyébként a 16. század elején virágzó kereskedelmi metropolisz volt. Ennek oka a Béccsel, a császári udvarral való közvetlen hajózási kapcsolat volt. Ezekben az években Altdorfer valószínűleg megismerhette a nürnbergi festőművészt Albrecht Dürer is, aki a reneszánsz kiemelkedő képviselője volt. Dürer a klasszikus korszakot képviselte festményein, míg tanítványa, Altdorfer az előre meghatározott határokat akarta áttörni és a festmények kifejezőerejét növelni. Altdorfer apró művészi metszetekben is bizonyítja nagy tehetségét. Mindig készít eladásra szánt nyomatokat.
Később bibliai alakokkal foglalkozik. Mesteri módon, de mindig a saját, egyedi nézőpontjával ülteti át őket. Fókuszba helyezi a figurákat, és tökéletesíti a világítás hangulatát. Figuráit és az eget újra és újra a fény és a sötétség lenyűgöző színjátékába meríti. Hírneve növekszik. 1528-ban a regensburgi polgárok még a polgármesteri tisztségre is őt javasolják. Ő elutasítja. A művészet marad az egyetlen nagy szenvedélye. A festő egykori otthona még ma is megtalálható Regensburg óvárosában. Ez egy nagy, gyönyörű ház, amelyben egykor a feleségével élt. Az alsó szinteken műhelyeket és kiállítótermeket alakított ki. Ő képezte ki az embereket. Átadta tudását a fiataloknak. Feltételezhető, hogy egy bizonyos ideig újra és újra Olaszországba utazott. Valószínűleg itt tanulta meg a három tónus technikáját is, amelyet későbbi festményein újra és újra alkalmazott. Regensburg ma is őrzi a művészről szóló tudást az utókor számára. Albrecht Altdorfer a 15. század zseniális képalkotója volt.
Albrecht Altdorfer a reneszánsz német festő és metsző volt. A nürnbergi kismesterek megalapítójának tartják, és Wolf Huberrel együtt a Duna-iskola fontos képviselője volt, egy olyan stílusirányzaté, amely Bajorországból, a Duna mentén Ausztriába is átterjedt. A művészek a "Duna vad festői" becenévvel vonultak be a történelembe. Festménye kiemelkedik mások festményei közül. Érzelmekkel teli arcokat és torz arányú testeket rajzol; a fejek kisebbek, mint a többi. Festményei mozgásban vannak, és hajlamosak a túlzásokra.
Ezzel szemben Albrecht Altdorfer életéről keveset tudunk. 1480 és 1485 között született, és művészcsaládban nőtt fel. Apja, Ulrich Altdorfer, ismert festő volt Regensburgban. Idősebb testvére, Georg szintén festőként dolgozott Bajorországban. A művészet természetesen fontos tantárgy volt a családban, és a gyerekeket a szülők már korán bátorították ezen a téren. Albrecht Altdorfert 1505-ben említik először írásban Regensburg város polgárkönyvében. 25 éves korában megkapta a polgárjogot, amely feljogosította arra, hogy saját vállalkozást vezessen, vagy ingatlant vásároljon. Regensburg egyébként a 16. század elején virágzó kereskedelmi metropolisz volt. Ennek oka a Béccsel, a császári udvarral való közvetlen hajózási kapcsolat volt. Ezekben az években Altdorfer valószínűleg megismerhette a nürnbergi festőművészt Albrecht Dürer is, aki a reneszánsz kiemelkedő képviselője volt. Dürer a klasszikus korszakot képviselte festményein, míg tanítványa, Altdorfer az előre meghatározott határokat akarta áttörni és a festmények kifejezőerejét növelni. Altdorfer apró művészi metszetekben is bizonyítja nagy tehetségét. Mindig készít eladásra szánt nyomatokat.
Később bibliai alakokkal foglalkozik. Mesteri módon, de mindig a saját, egyedi nézőpontjával ülteti át őket. Fókuszba helyezi a figurákat, és tökéletesíti a világítás hangulatát. Figuráit és az eget újra és újra a fény és a sötétség lenyűgöző színjátékába meríti. Hírneve növekszik. 1528-ban a regensburgi polgárok még a polgármesteri tisztségre is őt javasolják. Ő elutasítja. A művészet marad az egyetlen nagy szenvedélye. A festő egykori otthona még ma is megtalálható Regensburg óvárosában. Ez egy nagy, gyönyörű ház, amelyben egykor a feleségével élt. Az alsó szinteken műhelyeket és kiállítótermeket alakított ki. Ő képezte ki az embereket. Átadta tudását a fiataloknak. Feltételezhető, hogy egy bizonyos ideig újra és újra Olaszországba utazott. Valószínűleg itt tanulta meg a három tónus technikáját is, amelyet későbbi festményein újra és újra alkalmazott. Regensburg ma is őrzi a művészről szóló tudást az utókor számára. Albrecht Altdorfer a 15. század zseniális képalkotója volt.
Oldal 1 / 7