Albert Bierstadt a vadnyugatot fényképező németként vált híressé. Az 1830-ban Solingenben született Bierstadt német bevándorlók gyermekeként az amerikai keleti parton nőtt fel. Korai éveiről nem sokat tudunk, de húszéves korában az autodidakta művész már rajztanári karrierbe kezdett. A tehetséget valószínűleg édesanyjától örökölte, aki a németországi Műfaji festészet alapítójának, Johann Peter Hasenclever-nak az unokatestvére volt. Bierstadt tehát 1853-ban elindult az óhazába, abban a reményben, hogy híres rokonától hivatalos festészeti képzést kaphat. Hasenclever váratlan halála után a fiatal művész barátai támogatására talált, és négy évet töltött a düsseldorfi Kunstakademie-n, ahol a Carl Friedrich Lessing és Andreas Achenbach tájképfestészetet tanult.
A művész egy olaszországi utazás során alakította ki saját stílusát, különösen a monumentális művek iránti vonzalmát, barátjával, a történelemfestő ARTISTREPLEPLACE3-mal, aki hozzá hasonlóan Észak-Amerikában nőtt fel.
Miután visszatért az Egyesült Államokba, 1859-ben részt vett abban a kontinens nyugati részét kutató expedícióban, amely végül híressé tette. Bierstadt az amerikai hadsereg egyik katonáját kísérte, aki a belügyminisztérium megbízásából egy fedett szekérútvonal felderítésével foglalkozott. Erről az expedícióról Bierstadt számos vázlatot, rajzot és fényképet hozott magával New Yorkba. Kiállításuk fényes sikert aratott, és nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Németországban és Angliában is híressé tette a művészt.
Albert Bierstadt 1902-ben halt meg New Yorkban. A Vadnyugatról készített híres fotói mellett számos lenyűgöző festményt is hagyott a világra. Az egyik leghíresebb, a Vihar a Sziklás-hegységben című, 1866-ban készült kép a New York-i Brooklyn Múzeumban látható.
Albert Bierstadt a vadnyugatot fényképező németként vált híressé. Az 1830-ban Solingenben született Bierstadt német bevándorlók gyermekeként az amerikai keleti parton nőtt fel. Korai éveiről nem sokat tudunk, de húszéves korában az autodidakta művész már rajztanári karrierbe kezdett. A tehetséget valószínűleg édesanyjától örökölte, aki a németországi Műfaji festészet alapítójának, Johann Peter Hasenclever-nak az unokatestvére volt. Bierstadt tehát 1853-ban elindult az óhazába, abban a reményben, hogy híres rokonától hivatalos festészeti képzést kaphat. Hasenclever váratlan halála után a fiatal művész barátai támogatására talált, és négy évet töltött a düsseldorfi Kunstakademie-n, ahol a Carl Friedrich Lessing és Andreas Achenbach tájképfestészetet tanult.
A művész egy olaszországi utazás során alakította ki saját stílusát, különösen a monumentális művek iránti vonzalmát, barátjával, a történelemfestő ARTISTREPLEPLACE3-mal, aki hozzá hasonlóan Észak-Amerikában nőtt fel.
Miután visszatért az Egyesült Államokba, 1859-ben részt vett abban a kontinens nyugati részét kutató expedícióban, amely végül híressé tette. Bierstadt az amerikai hadsereg egyik katonáját kísérte, aki a belügyminisztérium megbízásából egy fedett szekérútvonal felderítésével foglalkozott. Erről az expedícióról Bierstadt számos vázlatot, rajzot és fényképet hozott magával New Yorkba. Kiállításuk fényes sikert aratott, és nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Németországban és Angliában is híressé tette a művészt.
Albert Bierstadt 1902-ben halt meg New Yorkban. A Vadnyugatról készített híres fotói mellett számos lenyűgöző festményt is hagyott a világra. Az egyik leghíresebb, a Vihar a Sziklás-hegységben című, 1866-ban készült kép a New York-i Brooklyn Múzeumban látható.
Oldal 1 / 5