Kelet-Európa alatt általában Oroszország, Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna európai részét értik. Kulturális és történelmi szempontból a kelet-európai országokat nagymértékben az ortodox egyház alakította. Etnikai, nyelvi és kulturális szempontból azonban Magyarország, Románia, a Cseh Köztársaság, Észtország, Litvánia és Lettország is Kelet-Európához tartozik.

Oroszországban a művészek csaknem 800 éven át kizárólag tojástempera technikával készítettek ikonokat. Csak a 19. század elején kezdték elsajátítani azokat a készségeket, amelyekkel az európai festők a reneszánsz óta rendelkeztek. Az orosz festészet kapcsolatát a spanyol, olasz és német művészettel Pavel Fedotov, Alekszandr Ivanov és Ivan Aivazovszkij művei mutatják be. Művészszövetséget alapítottak, amely fellázadt a császári, pétervári művészeti akadémia diktálta festészeti stílus ellen.

A politikai helyzet miatt a festészet fejlődése Kelet-Európában az elmúlt évtizedekben lassabban haladt, mint Nyugaton. Az információk és a megvalósítási lehetőségek hiánya miatt a legtöbb művész nem tudta követni az új irányzatokat, hanem inkább megtartotta és tökéletesítette korábbi festészeti és kifejezési technikáit. Az alkotások tehát a festők személyes fejlődésének és nem a divatirányzatoknak tulajdoníthatók. Mindenekelőtt sok román festőnek az impresszionistákhoz való korábbi szoros kötődése még mindig sok művükön látható. Meg kell említeni többek között olyan kortárs festőket, mint Theodore Vescu vagy Dan Bajenaru.